Magyar nyelvhasználat Kassán



A Kassai Magyarok Fóruma 2017-ben végezte el a Kassán illetve Kassa környékén elő magyarok nyelvhasználati szokásait vizsgáló felmérést, melynek eredményei már több alkalommal is megvitatásra kerültek. 2018-ban sikerült egy olyan tudományos kutatás részévé tenni a felmérést, mely sokkal átfogóbb történelmi összefüggésekbe helyezi az általunk begyűjtött adatokat.

A Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomkutató Intézetével együttműködve sikerült összeállítani egy átfogó publikációt, melyet most elérhetővé teszünk mindenki számára. Ebben öt fejezetben a publikáció szerzői, Sápos Aranka és Iveta Jeleňová számadatokkal dokumentálják a kassai magyar közösség történetének alakulását és a társadalmi változásokkal állítják összefüggésbe a magyar nyelvasználati felmérésből nyert információkat.

A publikáció elektronikus formában egyelőre szlovák nyelven itt található:

Iveta Jeleňová, Zlatica Sáposová:

SK – Jazyk, interetnické vzťahy a používanie maďarského jazyka v Košiciach

HU – Nyelv, interetnikus kapcsolatok és magyar nyelvhasználat Kassán

 

Hanesz Zoltán

A 2018-as önkormányzati választások kassai eredményei magyar szempontból

A 2018. november 10-én lezajlott önkormányzati választások Kassa 22 városrészében és városi testületében is a független és a jobboldali jelöltek előretörését hozták. A SMER mint domináns kormánypárt  Kassán gyakorlatilag elveszítette eddigi pozícióit és alulmaradt politikai riválisaival szemben. A másik két kormánypárt a MOST-Híd és az SNS, melyek Kassán eddig sem játszottak jelentős szerepet, nem szereztek semilyen szinten képviselői posztot a városban.
Novozvolený primátor Košíce Jaroslav Polaček – zdroj TASR/František Iván

A város főpolgármestere hétpárti jobboldali koalíció SaS, KDH, SMK-MKP, NOVA, OKS, Spolu, Progresívne Slovensko tamogatásával a független Jaroslav Polaček lett. A 41 fős városi képviselőtestületbe a SMER csak 4 képviselői helyet szerzett.

A városi parlamentbe bejutott az MKP kassai járási elnöke Filipko József és az MKP támogatásával függetlenként mandátumot szerzett Ténai Ferenc, aki egyben elnyerte az Észak-városrész polgármesteri székét is.

A következő magyar képviselők szereztek mandátumokat az MKP jelöltjeiként az egyes városrészekben:

  • Dél-város – Múdry Péter
  • Észak-város – Ténai Ferenc(független), Filipko József, Kuczik László, Szabó Bertalan
  • Nyugat-városrész (Terasz) – Weiszer Adrián
  • Óváros – Hanesz Zoltán, ifj. Havasi Péter (független)

Részletes választási eredmények:
SME – Výsledky komunálnych volieb 2018 – Košice
Felvidek.ma –  Az MKP kassa eredményei a 2018-es önkormányzati választásokon

Színház a határon

Szeptemberben röppentek fel az első hivatalos információk arról, hogy a Szlovák Parlament októberi 22. ülésén megvitatásra kerül egy javaslat, mely érinti a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek egyes intézményeit. Ezek között van a kassai Thália Színház és a komáromi Jókai Színház is. A javaslat értelmében a jelenleg megyei fenntartású szervezetek 2019-től állami intézményekké válnának. Három parlamenti képviselő a cél érdekében javasolta a színházi törvény módosítását. A javaslatot végül a képviselők visszavonták. De mégis milyen érvekkel támasztották alá és milyen más lehetséges formában működhetnének a nemzetiségi színházak.

Minisztérium és misztérium

A két színház igazgatója már elmondta véleményét a sajtóban, ebből megtudható, hogy a Jókai Színház vezetője nem lát garanciát arra, hogy ez a változás javulást hozhat a jelenlegi állapotokhoz képest, a Thália Színház igazgatója, pedig csak akkor látja értelmét, ha állami színházként nagyobb költségvetéssel dolgozhat a jövőben. A szlovákiai magyar politkusok is megszólaltak, természetesen ellentétes álláspontot képviselve: a MOST-HÍD a javaslat benyújtójaként a centralizálás mellett, az MKP pedig az önkormányzatiság jegyében a javaslat ellen foglalt állást.

A parlament honlapján megtalálható a színházi törvény módosító javaslata, melyet , ebből kiolvasható, hogy 2019. január 1-től az intézmények szőröstől bőröstül, minden ingó és ingatlan vagyonukkal együtt fenntartót váltanának, ezen kívül fel vannak tüntetve az egyes intézményekre szánt összegek, melyeket folyóév november 30-án a megyéknek vissza kellene utalniuk az állami költségvetésbe. Ezek pontosan megegyeznek a színházak jelenlegi büdzséjével, amit a megyék minden évben megkapnak jogköreik gyakorlása fedezésére az államtól.

Ha helyesen értelmezem a javaslatot, akkor az egész csak egyszerűen csiki-csuki játék a közpénzekkel, ugyanaz az összeg vándorolna a balzsebből a jobbzsebbe és vissza. Ráadásul a kulturális tárca jövő évre tervezett költségvetése alacsonyabb az ezévihez képest. Tehát az intézmények az állami költségvetés egyéb forrásaiból sem kapnának többet. Nem beszélve arról, hogy mint állami intézmények nem pályázhatnának ezentúl közvetlenül állami forrásokra pl. a kisebbségi kultúrákra szánt összegekre, vagy más minisztériumok pályázataira, mint ahogy ezt jelenleg a megye fenntartása alatt megtehetik.

Közönség és közösség

Talán első látásra úgy tűnik, hogy a színházlátogató közönség nyugodtan kimaradhat egy ilyen szakmai jellegű kérdés taglalásából, mert végülis a legfontosabb, hogy jók legyenek az előadások. Hiszen a nézőnek mindegy, ki tartja fenn a színházat, ha az jól működik. Ez igaz is lenne, ha a színházat pusztán a szórakoztatóipar szemszögéből ítéljük meg. Ha viszont a közönséget egyben közösségnek tekintjük, akkor már más a helyzet.

A komáromi közösség nevében nem szólhatok, a kassai nevében azonban felvállalom azt a véleményemet, hogy a fővárosi minisztériumtól mért 400 km távolság nehezen áthidalható akadály a közösség számára, ha olykor-olykor a színház ügyeiben segíteni kíván vagy esetleg a saját önszerveződését illetően segítséget vár. Az oktatási intézmények mellett a Thália Színház a legjelentősebb regionális intézmény, melynek működése a szlovák és a magyar állam közpénzei mellett a belépőkből van finanszírozva. A realitásokhoz hozzátartozik, hogy apadófélben van a kassai magyar közösség és nyilván a Kassa megyében nagyjából 10%-ot kitevő mintegy 80 000 magyar sem jár rendszeresen színházba.

A Thália azonban nem csak egy 49. éve iskolai tornateremből átalakított apró színpaddal rendelkező színház, melynek kellékei, technikája és falai vannak, hanem közösségformáló intézmény is egyben. Érdemes megjegyezni, hogy néhány év óta a falai áthúzódnak a kassai ipari egyik szárnyának belsejébe, vagyis ha a törvénymódosítás megszavazzták volna, akkor egy épületen belül az állami intézmény egy megyei intézmény belesejében ér majd véget, persze ez végülis csak adminisztratív komplikáció és nem komoly akadály. Mindenesetre a három javaslatot tevő képviselőt érdemes lett volna meginvitálni egy kis terepszemlére, ha esetleg még nem jártak a színházban.

Globális és lokális

Köztudott, hogy mivel a Thália tájoló színházként járja az országot, ezzel kulturális missziót tölt be. A nagy kérdés, miért kell fenntartót változtatni ahhoz, hogy ezt a küldetését jobban ellássa? Véleményem szerint logikusabb, ha a tájolással járó többletköltségeket a központi költségvetés fedezné. Miért nem állhat két pilléren a színház költségvetése, hiszen a múlt tapasztalatai alapján kimutatható, hogy mennyibe kerül a megyehatárokon kívül végzett tevékenysége. Feltételezem, hogy egy ilyen koncepció a jövő évi költségvetésben idő hiánya miatt sajnos már nem alkalmazható, de a rákövetkező év tárgyalásainak alapját képezhetné.

Minden gazdasági nehézség ellenére a sok kassai színházszeretőhöz hasonlóan én is arra vágyok, hogy jövőre a Thália 50. ünnepi évadja örökre emlékezetes maradjon számunkra. Szeretném remélni, hogy a színház berkein kívülről látva az eseményeket, nem tűnnek elfogultnak soraim és az érintettek figyelembe veszik gondolataimat a döntéseiknél.

Hanesz Zoltán

Magyar nyelvhasználat a szlovákiai egészségügyben

A Kassai Magyarok Fóruma 2017-ben a Kassán és Kassa környékén élő magyarok körében végzett egy magyar nyelvhasználatot vizsgáló felmérést. Az eredeményekből kitűnt, hogya megkérdezettek számára az egyik legproblematikusabb kérdés az anyanyelv korlátolt használatának lehetősége az egészségügyben.
Ezért szervezett 2019. október 16-án a Kassai Magyarok Fóruma egészségügyi szakemberek bevonásával egy olyan beszélgetést, ahol a szélesebb nyilvánosság bevonásával részletesebben is megvitattuk a gondokat és egyben megpróbáltunk megoldásokat, javaslatokat keresni a felmerülő kérdésekre. A beszélgetés vendégei MUDr. Róbert Roland, a Kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház egykori igazgatója, jelenleg nefrológus, MUDr. Juraj Bazár, a Tőketerebesi Svet zdravia Rendelőintézet és Kórház igazgatója, valamint MUDr. Katarína Bazárová, a Kassai Gyakorló Gyermekkórház infektológusa voltak.
 

Reményeink szerint egy ilyen nyílt fórumbeszélgetés is hozzájárul annak tudatosításához, hogy  egészségügy különösen érzékeny terület a kétnyelvűség szempontjából, hiszen a beteg számára már az is kommunikációs korlátot jelent, hogy rosszul érzi magát.  A sikeres gyógyítás érdekében rendkívül fontos szempont, hogy a beteg megértse, mi történik vele, mik a teendői.

A beszélgetés folyamán hamar kiderült, hogy a szlovákiai magyar betegek sajnos a gyakorlatban nem mindig kapnak tájékoztatást, útbaigazítást anyanyelvükön. Ez elsősorban az orvosok, nővérek jószándékán múlik, nincsenek általánosan elfogadott szabályok, számonkérhető törvényi előírások.

Médiavisszhang:
MA7 – Magyar nyelvhasználat az egészségügyben – Gondok és megoldási lehetőségek

Amikassa – Bábeli zűrzavar