Halász György – helytörténész, a Henszlmann Imre Történelmi Társaság alapítója

A KMF életút interjú sorozatának ötödik részében Halász György helytörténészt, a Henszlmann Imre Történelmi Társaság alapítóját faggattuk. A beszélgetésből többek között kiderül, milyen volt a régi Kassa, milyen volt a Korzó, milyen volt a Strand, miért jó temetőkben nézelődni, de megtudhatjuk azt is, ki volt Henszlmann Imre és Gerster Béla.

„Az életem útja” projektet a Kassai Magyarok Fóruma indította. A kezdeményezés célja, hogy olyan nyugdíjas korú Kassához kötődő embereket mutasson be, akiknek az élete érdekes, tanulságos, és okulásul szolgálhat a következő nemzedékek számára is. A beszélgetés a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) támogatásával készült. Szerkesztő-riporter: Köteles Szabolcs.

 

Tartalom:

00:00 Első emlékek Kassáról, Korzóról, édesapjáról, Halász Józsefről a kassai Cemadok elnökéről.

08:15 A Strandról, az Ötórai teákról.

13:08 Őseiről, 1968-ról, 1989-ről, a temetők privatizálásáról.

19:00 Városi képviselőségről, Rákóczi Ferenc hamvainak eltávolítási kísérletéről, neves személyiségek sírjainak védelméről, temetőkről.

25:50 Henszlmann Imre Történelmi Társaság megalapításáról, fontos helytörténeti kiadványokról, tervekről, véletlen felfedezésekről.

35:04 Miért jó temetőbe járni, az újgazdagok ízléstelenségéről, betegségéről.

40:36 Mai törekvésekről Rákóczi Ferenc hamvainak eltávolítására.

44:31 Kedvenc kassai személyiségeiről.

47:10 Maradt-e valami a régi Kassa polgári miliőjéből? Malomárokról, Kis turbináról, Gőzfürdőről.

 

A további interjúkért kattintson ide >>>

Beke Sándor – rendező, a kassai Thália Színház alapítója

A KMF életút interjú sorozatának negyedik részében Beke Sándort a kassai Thália Színház alapítóját faggattuk. A beszélgetésből többek között kiderül, hogy a színház alapítás vietnami bokorharcra emlékeztetett, hogy mai napig senki sem akarj a másik színházát igazán szeretni, de szó esik olyan feszült előadásokról, amelyek közben a nézők rendszeresen elájultak, és hogy nincs az a hatalom, ami egy kisebbségi színházat meg merne szüntetni.

„Az életem útja” projektet a Kassai Magyarok Fóruma indította. A kezdeményezés célja, hogy olyan nyugdíjas korú Kassához kötődő embereket mutasson be, akiknek az élete érdekes, tanulságos, és okulásul szolgálhat a következő generációk számára is. A beszélgetés a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) támogatásával készült. Szerkesztő-riporter: Köteles Szabolcs.

Tartalom:

00:00 Csilizradványi gyerekkor, első színházi élmények.

04:57 Színművészeti főiskolák (Pozsony, Budapest).

09:40 A kassai Thália Színház megalapításának előzményeiről, az aláírásgyűjtésről, a színészlakások megszerzéséről, és egy segítőkész cseh ezredesről.

20:26 Arról, hogy mi volt az első érzése, amikor meglátta az Ipari tornatermét, arról, hogy kik voltak ott az alapításnál, az euforikus hangulatról, és az 1968-as évről.

26:24 A színészek Kassára költöztetéséről, konspiratív összejövetelekről, és a névválasztásról.

35:00 Az első gömörhorkai bemutatóról, a színészek kiműveléséről, és arról, hogy minden politikus kijátszható volt.

42:16 Az első évek emlékezetes darabjairól.

45:13 A kassai távozás okairól, a magyarországi kezdetekről, majd arról, hogy 1990-ben miért lett a komáromi Jókai Színház igazgatója, és hogy ez hogy függött össze a Thália Színház önállósításával, végül a legújabb kassai rendezéséről.

 

A további interjúkért kattintson ide >>>

Kassai Kerekasztal – téli beszélgetés

 

A Kassai Kerekasztal téli összejövetelének központi témája a Bársonyos Forradalom és annak ma is érezhető hatása volt.

A beszélgetés folyamán a korabeli hangulat felidézése mellett az azóta eltelt 30 év alatt lezajlott társadalmi átalakulás tanulságai is szóba kerültek. Összehasonlították az önszerveződés mára megváltozott formáit a szocializmus végnapjaiban tapasztalt lehetőségekkel. A civil kezdeményezések erejét Gazdag József az Új Szó egykori újságírója  szemléltette korabeli cikkeiből vett részletekkel, majd Kiss Palencsár Ildikó olvasott fel  naplójából, melyen keresztül egy diák szemszögéből mutatta be az eseményeket és a kor hangulatát. A kötetlen beszélgetést személyes tapasztalataikkal gazdagította Balassa Zoltán, Köteles Szabolcs, Petrik Zsolt, Rácz Olivér, Dudás Péter,  Hanesz Zoltán. Megjelent a kassaiak körében az 1989-as kassai események egyik kiemelkedő személyisége Daniel Liška, aki sajátos üzenetével rámutatott a társadalmi állapotok rendezetlenségére és a folyamatok befejezetlenségére.

Az esemény támogatója:

 

Pásztó Ildikó és Pásztó András – tanárházaspár

A KMF életút interjú sorozatának harmadik részében Pásztó Ildikót és Pásztó Andrást faggattuk. A beszélgetésből többek között kiderül, hogy milyenek voltak a tanárházaspár kassai kezdetei, milyen hely volt az Ipari és a Gimnázium, hogyan alakult meg az Iparista Kisszínpad, de szó esik a rendszerváltásról és a Thália Színház önállósodásáról is.

“Az életem útja” projektet a Kassai Magyarok Fóruma indította. A kezdeményezés célja, hogy olyan nyugdíjas korú Kassához kötődő embereket mutasson be, akiknek az élete érdekes, tanulságos, és okulásul szolgálhat a következő nemzedékek számára is. A beszélgetés a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) támogatásával készült. Szerkesztő-riporter: Köteles Szabolcs.

Tartalom:

00:00 Gyermekkor, fiatalkor (Szina és Párkány).

10:45 A Komenský Egyetem Magyar Tanszékéről (Turczel Lajos, Jakab István, Zeman László, Deme László).

16:40 Kassai kezdetekről. A Gimnáziumról és az Ipariról.

29:55 A szigorúságról. A tanári hivatásról. Kazinczy Napokról.

38:05 Pásztó András az Iparista Kisszínpadról (IKSZ).

42:55 Volt-e szakmai féltékenység kettőjük között.

45:25 Az 1989-es rendszerváltozásról, eufóriáról, reményről, csalódásról.

50:05 Hogyan lett Pásztó András a Thália Színház dramaturgja és művészeti vezetője.

55:40 Költözés Esztergomba. Elszakadás, magyarországi karrier, kapcsolatok Kassával.

 

A további interjúkért kattintson ide >>>

Homolya Éva – tanár, a Csengettyű kórus alapítója

A KMF életút interjú sorozatának második részében Homolya Éva tanárnőt a Csengettyű kórus alapítóját faggattuk. A beszélgetésből többek között kiderül Homolya Éva hogyan emlékszik gyermekkorára, főiskolai tanulmányaira, a kassai magyar alapiskolában és gimnáziumban letanított évtizedekre, alaposan körbejártuk a Csengettyű kórus sikerekben gazdag történetét, és megtudtuk, létezhet-e tökéletes produkció. “Az életem útja” projektet a Kassai Magyarok Fóruma indította. A kezdeményezés célja, hogy olyan nyugdíjas korú Kassához kötődő embereket mutasson be, akiknek az élete érdekes, tanulságos, és okulásul szolgálhat a következő generációk számára is. A beszélgetés a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) támogatásával készült. Szerkesztő-riporter: Köteles Szabolcs.

Tartalom:

00:00 Gyerekkor, zenész elődök. 

03:22 A Rozsnyói Pedagógiai Szakközépiskola diákjaként, első tanári tapasztalatok.

06:45 Nyitrai Pedagógiai Főiskola, orosz nyelv, zene szak.

11:05 A Kassai Magyar Alapiskolában és Gimnáziumban eltöltött évtizedek, kollégák, tanítványok.

16:35 Zeneoktatás, Kodály-módszer, nincsenek botfülűek.

20:25 A Csengettyű kórus megalapítása, fellépések, kiutazások, Vass Lajos, Csengő Énekszó.

39:50 Kitüntetések, elismerések, legnagyobb sikerek. 

A további interjúkért kattintson ide >>>

Rácz Olivér – orvos, egyetemi tanár

A KMF életút interjú sorozatának első részében Rácz Olivér orvost, egyetemi tanárt faggattuk. A beszélgetésből többek között kiderül, Rácz Olivér hogyan emlékszik a gimnáziumi éveire, melyik a kedvenc műve édesapjától, hogyan élte meg 1968-at, majd 1989-et, de szó esik csodákról, vallásról, tudományról, és a kassai magyar közösség helyzetéről is. “Az életem útja” projektet a Kassai Magyarok Fóruma indította. A kezdeményezés célja, hogy olyan nyugdíjas korú Kassához kötődő embereket mutasson be, akiknek az élete érdekes, tanulságos, és okulásul szolgálhat a következő generációk számára is. A beszélgetés a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) támogatásával készült. Szerkesztő-riporter: Köteles Szabolcs.

Tartalom:

0:17 Kassa melyik részén nőtt fel. Édesapjától melyik a kedvence műve. Miért lett orvos.

14:50 1968, Nyelvtudás, nyelvtanulás. Gimnáziumi tanárok. Osztálytársak. 

23:10 1989, segély a romániai forradalomároknak. Felsőoktatás transzformációja. 

33:30 Szakmai pályafutás, eredmények. Cukorbetegség, antioxidánsok, diéták.

40:50 Gyermekkora Kassája, mai Kassa. 

43:30 A Keresztény Értelmiségiek Közösségéről. Önkormányzati képviselőségről. Kitüntetések, lourdes-i zarándoklat. Csodák, vallás, tudomány. 

53:10 Legnagyobb művészeti élmény Kassán. A kassai magyar közösség helyzete.

A további interjúkért kattintson ide >>>

Tost László, Kassa polgármestere

Noha alig fél éven át töltötte be a tisztséget, Tost László Kassa polgármestereként írta be magát a helyi társadalom emlékezetébe. Ő állt a város élén, amikor az 1938 őszén, két évtized után ismét Magyarország része lett. Később, a nyilas terror idején bekövetkezett tragikus halála tényleges és szimbolikus fordulópontot jelentett a város történetében: a második világháború alatt és azt követően az általa is megtestesített kassai polgárság eltűnt a város életéből.

Ki volt Tost László, a pénzügyi hivatalnokból lett keresztényszocialista politikus? Miért őt nevezték ki polgármesternek 1938 végén és miért vonult nyugdíjba néhány hónappal később? Milyen családból származott? Hol töltötte a gyerekkorát? Merre van Bányavölgy, ahonnan édesapja nemesi előnevüket választotta? Mit csinált a szabaidejében? Mit tudunk öccséről, Barnabásról, az agilis kassai plébánosról? Ki tervezte a kassai Tost-palotát?

Ki volt Tost Gyula, akiről Kovács András filmrendező Horthy szárnysegédjének alakját mintázta Októberi vasárnap című filmjében?  Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Tost László, Kassa polgármestere című előadás, amelyre 2019. október 1., 18:00 a Márai Sándor Emlékkiállítás közösségi termében kerül sor.

Előad: Szeghy-Gayer Veronika, történész (NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet – SZTA Társadalom- és Pszichológiatudományi Központ)

A rendezvény helyszíne: Kassa, Mészáros u. 35. I. em.

Főszervező: Kassai Magyarok Fóruma

Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúry národnostných menšín

Városi díjak átadása 2019 május 7-én

650 éves címer

Kassa legnevezetesebb napjai közé tartozik 1369. május 7-e, mikor Nagy Lajos magyar király kibocsájtotta a város számára azt a címeradományozási okiratot, melynek alapján később elkészült a város első címere. Ennek az eseménynek az emlékére avattak fel 2019 május 7-én a történelmi városháza Fő utcai homlokzatán egy emléktáblát a város elöljárói. Hagyományosan ezen a napon adták át ünnepélyes keretek között a város díjait is.

KassaI magyarok a díjazottak között

Ritka eseménynek számít, mikor a képviselők illetve a főpolgármester döntése alapján, a kitüntetettek között vannak a kassai magyarok jeles képviselői is. Az idén, talán a címer 650 éves jubileumának is köszönhetően, a városi közgyűlés a Kassai Csemadok Területi Választmánya 70 éves tevékenységét részesítette elismerésben, fennálásának 25. évfordulója alkalmából kitüntetésben részesült a Kassai Történelmi Társaság, melyet Szeghy Gábor a társaság elnöke vett át. Hanesz Angelika az informatika oktatásában és a nemzetközi ifjúsági robotika versenyeken elért kiemelkedő eredményeiért vehette át a város díját. Sokolné Gönnert Júlia a nemzeti kisebbségek klubjában kifejtett tevékenységéért kapta a polgármester kitüntetését.

Balról – jobbra: Bárdos Gyula a Csemadok országos elnöke, Rácz Valéria, Hanesz Angelika, Köteles Szabolcs, Oltmann Livia a Kassai Csemadok elnökség tagjai, Filipko József az MKP Kassai elnöke és városi képviselője
 Egy vallomás a mai Kassáról

 „A nagyváros és a kisváros között az a különbség, hogy egy nagyvárosban többet lát az ember, egy kisvárosban viszont kénytelen többet meghallani„ – írja Jean Cocteau.

A díjazottak között volt Peter Himič is a Kassai Állami Színház igazgatója, aki ünnepi beszédét a fent idézett gondolat köré fonta. Mondatai úgy hangzottak, mintha a legnagyobb kávéházkoptató magyar írók mondták volna őket tollba. Az is lehet, Peter Himič olvasta Szabó Zoltán Szerelmes Földrajzát, mert úgy beszélt Kassáról mint egy alkotásról, mely a maga módján egy élő szervezet, amit a benne élők formálnak és egyben ők is átalakulnak közben. Érdekes volt hallani ezt egy olyan embertől, aki Eperjesen élte le életének első felét. Szavaival egy kissé megcáfolta Esterházy Péter elhíresült mondását, miszerint: „A díj annak fontos, aki adja.“ A következőkben  Peter Himič beszédének első felét tartalmazzák.

„Én, aki a közeli Eperjesen születtem, ezt fiatal koromban Kassa és szülővárosom vonatkozásában éltem meg. Milyen nagy csoda volt számomra, mikor a mozgólépcsőn bámészkodva fel-le utazhattam a kassai Priorban, és hogy féltem, hogy a főutcán végigzötyögő villamos nekiront a kassai Dóm szentélyének. Nyilván Cocteau Párizs utcáin egy kicsit nagyobb urbánus mértékhez szokott, de úgy gondolom, hogy Kassa sem nem kicsi, sem nem nagy, hanem éppen olyan, mint amilyennek lennie kell. Az idők folyamán kassaivá váltam, és azt érzem, hogy jó itt élni. Vannak itt különböző nyelvű és stílusú színházak, filharmónia, galériák, múzeumok, TV, rádió, egyetemek, mozik és még sok minden más. És lenyűgöző a város légköre, ami nekem, mint a kávéházi léhűtés képviselőjének, erőt ad. Mert végül is legfontosabbak az emberek, akik meghatározzák a város jellegét. Ötvöződnek itt a tőzsgyökeres városiak és a különböző vidékekről beköltözöttek szokásai, az ipari fejlődésre és akadémiai szabadságra büszkék a fiatalok kreatív lendületével, a Domonkos tér vándorló piaci kofái, akik akár egy naiv műalkotás részeként beolvadnak a soknyelvű- és vallású kispolgári és félarisztokrata lakosok közé, miután szétszélednek a lencse alakú főutcán és keskeny mellékutcákon. Szeretem ezt a sokszínbe öltözött világot, mintha minden sarkon más-más divatú próbababa állna, aki a kassai módit hirdeti. Kassa egyszerűen ízléses! Meggyőződésem, hogy Cocteaut parafrazeálva: Kassa egy olyan város, ahol sokat lehet látni és sokat lehet hallani, ez a város egyszerűen pont megfelelő.„

Hanesz Zoltán

Kassai Kerekasztal – tavaszi egyeztetés

A Kassai Magyarok Fóruma polgári társulás szervezésében április 25-én koraeste került sor Kassán egy hiánypótló rendezvényre, melynek keretén belül a résztvevők a civil szervezeteket érintő törvénymódosítások hatását vitatták meg. A kassai civil szervezetek vezetőinek találkozója a BGA Zrt. támogatásával valósult meg.

A rendezvény három előadója Tokár Géza, Tóth Tibor és Nagy Dávid a Szlovákiai Magyarok Kerekesztala képviseletében felvázolták a kassai civil szervezetek vezetői számára a tevékenységüket legjelentősebben befolyásoló törvényeket. Ezek közül is elsősorban a tavaly május végétől érvényben levő személyi adatvédelemre vonatkozó szabályokat – közkeletű nevén GDPR (General Data Protection Regulation) – és az eltelt közel egy év alatt szerzett tapasztalatokat beszélték meg résztvevők.

Nagy Dávid a Kerekasztal jogsegélyszolgálatának munkatársa, aki ügyvédként Érsekújvárban tevékenykedik, az adatvédelem szükségszegességét több gyakorlati példával is indokolta, majd kitért a lehetséges megoldásokra, melyek segítenek a törvény alkalmazásánál. Tóth Tibor a Kerekasztal ügyvivője elsősorban a honlapszerkesztéseknél nélkülözhetetlen adátvédelmi eljárásokat magyarázta el a hallgatóságnak.

Tokár Géza a Kerekasztal szóvivője a találkozó végén rámutatott egy 2019-ben érvénybe lépő kötelezettségre, melynek értelmében a civil szervezeteknek a Szlovák Belügyminisztériumba be kell jelenteniük a statutáris képviselőjüket. Amennyiben ezt nem teszik meg, a jövőben nem fognak tudni pályázni az egyes szlovákiaki támogatásokért: pl. a Kulturális Alapnál, illetve nem tudják a szervezetet bejegyezni a 2% adó fogadására a következő évre. A polgári társulásokkal kapcsolatos dokumentumok a belügyminisztérium honlapján itt találhatók: https://www.minv.sk/?vzory-dokumentov-a-tlaciv

A találkozó kötetlen beszélgetéssel zárult, mely nem volt mentes érzelmi fellángolásoktól sem, ami természetes, hiszen a civil szervezetek amúgy sem rózsás anyagi helyzetén az új kötelezettségek nem javítanak, az önkétesség elé újább akadályokat gördítenek. Természetesen az érem másik oldalán azt is érdemes figyelembe venni, hogy a civil szervezetek jogi képviselőjének nyilvántartásba vétele a civil szféra jobb átláthatóságát szolgálja. Az állam ezzel az intézkedéssel akarja a civil szférában tapasztalható káosz mértékét csökkenteni.

 

Az esemény támogatója:


Magyar nyelvhasználat Kassán



A Kassai Magyarok Fóruma 2017-ben végezte el a Kassán illetve Kassa környékén elő magyarok nyelvhasználati szokásait vizsgáló felmérést, melynek eredményei már több alkalommal is megvitatásra kerültek. 2018-ban sikerült egy olyan tudományos kutatás részévé tenni a felmérést, mely sokkal átfogóbb történelmi összefüggésekbe helyezi az általunk begyűjtött adatokat.

A Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomkutató Intézetével együttműködve sikerült összeállítani egy átfogó publikációt, melyet most elérhetővé teszünk mindenki számára. Ebben öt fejezetben a publikáció szerzői, Sápos Aranka és Iveta Jeleňová számadatokkal dokumentálják a kassai magyar közösség történetének alakulását és a társadalmi változásokkal állítják összefüggésbe a magyar nyelvasználati felmérésből nyert információkat.

A publikáció elektronikus formában egyelőre szlovák nyelven itt található:

Iveta Jeleňová, Zlatica Sáposová:

SK – Jazyk, interetnické vzťahy a používanie maďarského jazyka v Košiciach

HU – Nyelv, interetnikus kapcsolatok és magyar nyelvhasználat Kassán

 

Hanesz Zoltán