Beke Sándor – rendező, a kassai Thália Színház alapítója

A KMF életút interjú sorozatának negyedik részében Beke Sándort a kassai Thália Színház alapítóját faggattuk. A beszélgetésből többek között kiderül, hogy a színház alapítás vietnami bokorharcra emlékeztetett, hogy mai napig senki sem akarj a másik színházát igazán szeretni, de szó esik olyan feszült előadásokról, amelyek közben a nézők rendszeresen elájultak, és hogy nincs az a hatalom, ami egy kisebbségi színházat meg merne szüntetni.

„Az életem útja” projektet a Kassai Magyarok Fóruma indította. A kezdeményezés célja, hogy olyan nyugdíjas korú Kassához kötődő embereket mutasson be, akiknek az élete érdekes, tanulságos, és okulásul szolgálhat a következő generációk számára is. A beszélgetés a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) támogatásával készült. Szerkesztő-riporter: Köteles Szabolcs.

Tartalom:

00:00 Csilizradványi gyerekkor, első színházi élmények.

04:57 Színművészeti főiskolák (Pozsony, Budapest).

09:40 A kassai Thália Színház megalapításának előzményeiről, az aláírásgyűjtésről, a színészlakások megszerzéséről, és egy segítőkész cseh ezredesről.

20:26 Arról, hogy mi volt az első érzése, amikor meglátta az Ipari tornatermét, arról, hogy kik voltak ott az alapításnál, az euforikus hangulatról, és az 1968-as évről.

26:24 A színészek Kassára költöztetéséről, konspiratív összejövetelekről, és a névválasztásról.

35:00 Az első gömörhorkai bemutatóról, a színészek kiműveléséről, és arról, hogy minden politikus kijátszható volt.

42:16 Az első évek emlékezetes darabjairól.

45:13 A kassai távozás okairól, a magyarországi kezdetekről, majd arról, hogy 1990-ben miért lett a komáromi Jókai Színház igazgatója, és hogy ez hogy függött össze a Thália Színház önállósításával, végül a legújabb kassai rendezéséről.

 

A további interjúkért kattintson ide >>>