Ki volt Grosschmid Géza? – Beszélgetőest a Márai Sándor Emlékkiállításban

A Kassai Magyarok Fóruma (KMF) 2023. december 1-jén beszélgetőestet szervezett a Csemadok Kassai Városi Választmánya együttműködésével, amelyre a Szlovák Nemzeti Múzeum Szlovákiai Magyarok Múzeumának kassai intézményében, a Márai Sándor Emlékkiállítás egyik termében került sor. A rendezvényt Hanesz Zoltán, a KMF elnöke nyitotta meg, köszöntőjében nagy hangsúlyt helyezve arra, hogy szervezetük fontosnak tartja Kassa elfeledett személyiségeinek kutatását és megismertetését az érdeklődő közönséggel. Ezt követően átadta a szót Szeghy-Gayer Veronika történésznek, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársának, aki az est folyamán a moderátor szerepét töltötte be.


Elsőként Ötvös Annához fordult, aki amellett, hogy történész, a Márai Sándor Emlékkiállítás kurátora és a Lola könyve c. sikermű szerzője is. Ötvös a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és Kassa Város Levéltárának iratanyagait hasznosítva adta elő kutatásainak eredményeit Márai Sándor édesapjáról, Grosschmid Gézáról. Az utóbbi intézményben bukkant rá egy 1919-ben, a Magyar Tanácsköztársaság kassai berendezkedését követően írt kérvényre, amelynek szerzője épp a kassai ügyvéd volt. A dokumentum fontos adalékokkal szolgál Grosschmid életpályájának rekonstruálásához, amelyet a történész nemrég a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2023/2. számában is közölt.


Amíg Ötvös Anna elsősorban Grosschmid Géza származását, illetve családtörténetét taglalta, addig beszélgetőtársa, Czáboczky Szabolcs történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa az egykori kassai politikust igyekezte bemutatni a közönség számára. Bár már az I. világháború előtt tagja volt a városi képviselő-testületnek a Függetlenségi Párt színeiben, politikai karriere csúcsa mégis az 1925–1932 közötti évekre tehető, amikor az Országos Keresztényszocialista Párt szenátoraként kapott mandátumot a prágai nemzetgyűlésben. A kassai magyarok körében mai napig élénk beszélgetések tárgya Grosschmid Csehszlovákiából való váratlan távozása 1932 decemberében. Ötvös és Czáboczky erre vonatkozóan is levéltári iratokra támaszkodva próbáltak választ találni. Noha munkájuk még nem ért véget, megegyeztek abban, hogy Grosschmid Magyarországra költözése nemcsak személyes és egészségügyi, hanem politikai okokra is visszavezethető, s nagymértékben összefügg a csehszlovákiai magyar politikai eliten belül történt változásokra is, melynek során Esterházy János került az Országos Keresztényszocialista Párt vezető tisztségébe.

Ötvös Anna és Czáboczky Szabolcs kutatói beszámolója a KULTMINOR Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A beszélgetést a Irodalmi Szemle rendezvénye követte.

Zene a sorok között

Nagy örömünkre szolgált, hogy a Kassai Magyarok Fóruma segítségével és a Kultminor pénzügyi támogatásával Molni és barátai megvalósították a „Zene a sorok között” című projektet. A zenekar novemberben három koncerten nagy sikerrel adta elő Márai Sándor, József Attila, Petőfi Sándor, Pilinszky János, Müller Péter Sziámi megzenésített verseit Rozsnyón, Kassán és végül Szepsiben.

Reméljük, a dalok keltette hangulatban lépünk majd Advent idejébe, melynek várakozása alatt örömmel telvel ér el hozzánk a végtelen kegyelem.

„Izvinyite, agyin klop…”

(Akik túlélték a gulág poklát…)

A Kassai Magyarok Fóruma és a Csemadok Kassai Városi Választmánya Flórián László nemrég megjelent kötetének kassai bemutatójával idézi fel a szovjet kényszermunkatáborokba elhurcoltak emlékét.

Időpont: 2022.02.07. kedd 17:00
Helyszín: Márai Sándor Emlékkiállítás, Kassa, Mészáros u.35, I.emelet

A könyv címadó orosz mondata anekdotává vált a Flórián családban, mikor hosszú idő elmúltával a szovjet munkatáborban átélt szörnyűségekre már könnyed humorral lehetett visszaemlékezni.

Történt ugyanis, hogy egyszer a tiszti étkezdében ebéd közben beleesett idősebb Flórián László levesébe egy poloska, melyhez sok hasonló csak úgy nyüzsögött a fabarakkok falain. Mikor a mellette ülő „nacsalnyik” ezt észrevette, „izvinyite, agyin klop” bocsánatkérés közepette, belenyúlt asztalszomszédja levesébe, és kivette onnan a bogarat. Ezzel a megmosolyogtató történettel szokta családjának felidézni idősebb Flórián László a tábori élet „színvonalát” .

Izvinyitye Agyin klop
„Izvinyitye agyin klop…” (Akik túlélték a gulág poklát…)

Tost László – mešťanosta Košíc

Tost László, Kassa polgármestere kötet szlovák fordítása

László Tost – mešťanosta Košíc címmel megjelent a Kassai Magyarok Fórumának első szlovák nyelvű kötete, mely az idén tavasszal kiadott Tost László, Kassa polgármestere című kötet szlovák fordítása.

A kötet bemutatójára 2022. október 19-én a Löffler Múzeumban 17:00 órai kezdettel kerül sor. A szerzővel Milan Kolcun kassai helytörténész beszélget.

Tost László a csehszlovákiai politikai katolicizmus emblematikus alakja, 1933 és 1938 között Kassa helyettes polgármestere, majd 1938 novemberétől 1939 májusáig a város polgármestere, később 1944-ig a magyar parlament képviselője volt. Közismerten angolbarát, nyilasellenes magatartása következtében 1945 januárjában a kassai nyilas terror áldozata lett. A Tost család női tagjait a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Magyarország telepítették, miután Tost László felesége kassai bérházát a Beneš-dekrétumok alapján elkobozták és államosították.

A könyv szlovák nyelvű fordítását Lenka Nagyová a szerzővel, Szeghy-Gayer Veronika kassai történésszel szorosan együttműködve készítette. A mű hároméves kutatómunka eredményeképpen hozza vissza a feledésből a Tost család életét, elénk tárva a szlovákiai magyarok történetének egyik fontos személyiségét. A nem mindennapi, tragikus családtörténetet Ladislav Bobčák kassai restaurátor illusztrációi mellett szlovákiai és magyarországi közintézményekből, valamint magángyűjteményekből kölcsönzött, nagyrészt eddig sehol nem közölt képek gazdagítják.

A könyvről, melynek kiadása a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával valósult meg a kmforuma.public@gmail.com e-mail címen, valamint a szerzőnél (szeghy@saske.sk) szerezhetnek bővebb információt!

A kötet megvalósulását a Szlovák Köztársaság Kisebbségi Kulturális Alapja támogatta
Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúry národnostných menšín

Tost László monográfia

Szeghy-Gayer Veronika: Tost László, Kassa polgármestere

Megjelent a Kassai Magyarok Fórumának első történelmi témájú, nagyközönségnek szóló kiadványa, a Tost László, Kassa polgármestere című kötet. Tost László a csehszlovákiai politikai katolicizmus emblematikus alakja, 1933 és 1938 között Kassa helyettes polgármestere, majd 1938 novemberétől 1939 májusáig a város polgármestere, később 1944-ig a magyar parlament képviselője volt. Közismerten angolbarát, nyilasellenes magatartása következtében 1945 januárjában a kassai nyilas terror áldozata lett. A Tost család női tagjait a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Magyarország telepítették, miután Tost László felesége kassai bérházát a Beneš-dekrétumok alapján elkobozták és államosították.

A kötet szerzője, Szeghy-Gayer Veronika kassai történész – aki néhány hónapja elnyerte a fiatal kutatóknak járó rangos közép-európai tudományos díjat, a Danubius Young Scientist Award-ot – nemcsak a család még elő tagjait kutatta fel és faggatta ki, hanem hároméves kutatómunkája eredményeképpen egy, a maga nemében egyedülálló életrajz megírására vállalkozott, amely a szlovákiai magyarok történetének egyik fontos személyiségét hozza vissza a feledésből. A nem mindennapi, tragikus családtörténetet Ladislav Bobčák kassai restaurátor illusztrációi mellett szlovákiai és magyarországi közintézményekből, valamint magángyűjteményekből kölcsönzött, nagyrészt eddig sehol nem közölt képek gazdagítják.
Az alábbi linken megtekintheti a kötetről készült trailert:
https://youtu.be/-upcMyrNLjk

A könyvről, melynek kiadása a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával valósult meg, a Kassai Magyarok Fórumának honlapján, a kmforuma.public@gmail.com e-mail címen, valamint a szerzőnél (szeghy@saske.sk) szerezhetnek bővebb információt!

A kötet megvalósulását a Szlovák Köztársaság Kisebbségi Kulturális Alapja támogatta
Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúry národnostných menšín

Számít, hogy mit gondolsz. Számít, hogy mit teszel.

Népszámlálás 2021

CAŠŠOVIA 4 x Video

Február 15-én a tervezett időpontban elkezdődött Szlovákiába a népszámlálás. Előtte pár hétig tartott a huzavona a népszámlálási kérdőív egy kérdésével kapcsolatban, mely az egy vagy két nemzetiség megadásának lehetősége körül zajlott. Ez egy kicsit felkorbácsolta az indulatokat, de ezek mostanra már lecsillapodtak.
A civil szféra és a politikai pártok elöljárói most egységesen arra koncentrálnak üzeneteikben, hogy minél többen vegyenek részt az elektronikus „önmegszámlálásban”, mely csupán 2021 március 31-ig tart. Igaz ugyan, hogy ezután még október végéig önkormányzatoknál illetve kirendelt asszisztensek segítségével is meg lehet számláltatni, de ez inkább csak egy kiegészítő lehetőség. Ezért jobb, ha a mozgósítás február-márciusra koncentrálódik.

A Kassai Magyarok Fóruma polgári társulás készíttetett a népszámlálás kapcsán néhány video üzenetet, melyek a www.facebook.com/kassaimagyarok oldalon tekinthetők meg.

Kérünk mindenkit, hívja fel barátai és ismerősei figyelmét a népszámlálás jelentőségére és segítsen azoknak, akiknek az elektronikus kérdőív kitöltésénél erre szükségük van!

A magyar nyelvű elektronikus űrlap itt töltető ki: https://eso.scitanie.sk/hu.

A népszámlálási űrlap kitöltéséhez az egyén személyi számának megadására van szükség. Tizenöt kérdésre kell a 2021. január 1. állapotoknak megfelelően választ adni. A kiskorú gyerekek nevében a szülőknek kell külön űrlapon adatot szolgáltatniuk. Érdemes tudni, hogy nem kötelező minden kérdésre válaszolni. Ilyen a sok vitát kiváltott „Az egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát“ kérdés, ahol csak azoknak kell második nemzetiséget is megadniuk, akik két nemzethez is kötődést éreznek. Egy adott személyi számmal x 2 lehet beküldeni az űrlapot, a második rögzítés kezdetén a személyi számot követően az utónévet megadását is kéri a rendszer. A beküldés után PDF formátumban le lehet tölteni a beadott űrlap teljese tartalmát.

A felvidéki magyarok szempontjából a legfontosabb kérdések:

12. Mi az ön nemzetisége?

13. Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?

14. Mi az Ön anyanyelve?

15. Mi az Ön vallási hovatartozása?

Amennyiben valakinek a népszámlálási kérdőí kitöltésénél segítségre van szüksége, kérését küldje el a cassovia2021@gmail.com címre.

Akinek esetleg Kassán személyes felvilágosításra van szüksége a történelmi egyházak és CSEMADOK is segítséget tudnak nyújtani a népszámlálással kapcsolatban a következő elérhetőségeken.

Csemadok Kassai VV
Kovács u. 38.
Kassai Magyar Református Egyházközség
Kovács u. 15.
Kassai római katolikus főegyházmegye
Kedd: 9:00-13:00
Szerda: 9:00-11:00
Csütörtök: 9:00-11:00  
Kedd: 09:00-13:00
Szerda: 09:00-13:00, 15:00-17:00
Csütörtök: 09:00-12:00
Hétfő: 09:00-12:00, 14:30-16:00
Kedd: 14:00-16:00
Szerda: 09:00-12:00,  14:30-16:00
Csütörtök: 14:00-16:00
Péntek: 09:00-12:00
Tel: 055-62-21313Tel: +421-0908-336949Tel: +421-0905-201823
Kassai szervezetek elérhetősége

Beírtak engem mindenféle Könyvbe

CaŠŠovia
CaŠŠovia – népszámlálás 2021 Kassán

Éppen 100 évvel ezelőtt, két esztendővel a Spanyolnátha tombolása után írta Kosztolányi Dezső ezt a költeményt, mely a mai járvány depresszív hangulatát és gúzsba kötöttséget idézik fel számunkra. És persze azt is, hogy lassan, de biztosan minden, ami él egyúttal digitálisan rögzített adat.

Beírtak engem mindenféle Könyvbe
és minden módon számon tartanak.
Porzó-szagú, sötét hivatalokban
énrólam is szól egy agg-szürke lap.
Ó, fogcsikorgatás. Ó, megalázás,
hogy rab vagyok és nem vagyok szabad.
Nem az enyém már a kezem, a lábam
és a fejem, az is csak egy adat.

Jobb volna élni messze sivatagban,
vagy lenn rohadni, zsíros föld alatt,
mivel beírtak mindenféle Könyvbe
és minden módon számon tartanak.

A 2021-es népszámlálást eddig nem övezte túl nagy médiakampány, mert a járvány minden más témát maga alá temetett. Az adatgyűjtés megvalósítására létrehozott www.scitanie.sk oldalon jelenleg már az összes szlovákiai nemzetiség nyelvén elérhető egy felvilágosító röplap. Várhatóan, ahogy közeledik az adatgyűjtés időpontja, újabb gyakorlati útbaigazítások látnak majd napvilágot.
Több oknál fogva is bátran kijelenthető, hogy a 2021-es szlovákiai népszámlálás rendkívülinek ígérkezik. Először lesz teljes mértékben elektronikus az adatgyűjtés és ráadásul ezt egy világjárvány sújtotta időszakban kell lebonyolítani február 15. és március 31. között. Az adatlapon a január 1-én érvényes információkat kell feltüntetni. A kiskorúak adatai a szüleik töltik ki külön űrlapon.

Első látásra úgy tűnik, hogy mivel most az emberek az otthonaikba szorultak, a helyzet diktálta kényszer miatt, azok is elkezdték használni a világhálót, akik eddig ezt nem tartották fontosnak. Nem szabad viszont arról sem elfeledkezni, hogy az állampolgárok bizalma az intézményekben a járvány ideje alatt erősen megingott, mert nagyobb bajuk is van annál, mint hogy holmi statisztikai űrlapokat töltögessenek ki magukról és családjukról. Nem beszélve arról, hogy nem elhanyagolható azok száma sem, akik nem mozognak otthonosan az elektronikus kommunikációban. Pontosan ezek azok a szempontok, amelyeket figyelembe vett a kormány és január elején úgy döntött, hogy a népszámlálási asszisztensek segítségével végzett adatgyűjtést meghosszabbítja egészen 2021 október végéig. Ez a halasztás a kassai magyarok szemszögéből nézve is jó döntésnek tekinthető, hiszen így több idő marad az idősebb korosztály megszólítására.

A 2021-es népszámlálás nemzetiségi szempontból legnagyobb újdonsága, hogy lehetővé teszi két nemzetiség bejelölését is. Ez a többi V4-es országban már a 10 évvel ezelőtti népszámláláson is lehetséges volt. Természetesen a kettős nemzetiség kijelölése szembe megy a nemzeti kizárólagosság elvével és sokak szerint ez az asszimilációt gerjeszti. Ebben a témában már több szakmai és kevésbé szakmai érv is elhangzott a Felvidéki sajtóban, ezeket most nem célom áttekinteni. Sajnos egyelőre az is tisztázatlan, hogy milyen módon történik majd a két nemzetiség számainak statisztikai interpretációja és milyen társadalmi következményei lesznek ennek az új statisztikai adatnak. A kérdés körüli bizonytalanságot tetézi, néhány magamutogató politikus kezdeményezése, akik elérték, hogy az utolsó pillanatban a parlamentben is újra napirendre kerüljön az, hogy a két nemzetiség helyett mégis inkább csak egyet lehessen feltüntetni. Ma már nem az számít, hogy mi a helyesebb egy vagy két nemzetiséget kitölteni a statisztikai űrlapon, hanem az, hogy egy évekkel ezelőtt elfogadott törvényt kutyafuttában, az utolsó pillanatban akarnak módosítani. Miközben különféle szervezetek, intézmények már felkészültek az érvényes törvény szerinti adatgyűjtésre gyakorlatilag minden nemzetiség tiltakozik a gyors változtatás ellen. Hasonló esetekre jól ráillik Petur Bán bordalának utolsó két sora:
„De amíg áll és amíg él, Ront vagy javít, de nem henyél.”

Az egyházak számára is rendkívül fontos a népszámlálás eredménye, mert az egyes felekezetek támogatását a 2020. január 1-től érvényben levő törvény ehhez köti. A törvény szerint, ha egy adott egyház híveinek száma a 10 évvel ezelőttihez viszonyítva több, mint 10%-al változik (csökken vagy emelkedik), akkor az állami támogatás a százalékban kifejezett változás egyharmadával módosul. Az utolsó hetekben a református egyház www.reformata.sk oldalán jelentek meg alapvető információk a népszámlálásról, amely felhívja a figyelmet az adatlap három legfontosabb kérdésére:
11. kérdés – Nemzetiség
12. kérdés – Anyanyelv
13. kérdés – Vallási hovatartozás


A Kassai Magyarok Fóruma (KMF) a 2021-es népszámlálás kapcsán olyan figyelemfelkeltő rövid videók elkészítése mellett döntött, melyek valószínűleg egy kicsit felkavarják az állóvizet a kettős nemzetiség kérdéskörében. Igaz ugyan, hogy ezek a népszámlálás apropójából készültek, de nem csak a népszámlálásról szólnak, hanem görbetükröt tartanak elénk. Szándékaink szerint februártól ezeket az apró videó szösszeneteket (gegeket) fokozatosan megjelentetjük a Facebook oldalunkon www.facebook.com/kassaimagyarok. A videókra a következő e-mail címen várjuk a reakciókat: Cassovia2021@gmail.com

A 2020-as év legfontosabb kassai magyar eseménye

Az már sejthető, hogy 2021-ben a kassai magyarok legfontosabb eseménye a népszámlálás lesz, de mi a 2020-as év végefelé kíváncsiak voltunk, hogy mi volt az év legjelentősebb kassai magyar eseménye. Ezért a Kassai Magyarok facebook oldalán on-line szavazásra bocsájtottuk ezt a kérdést. A szavazást az „Év Kassai Magyar Eseményéről” 2021 január 10-én lezártuk .

A legtöbb szavazatot kapta, így a 2020-as év eseménye az Ipari (a kassai Szakkay József Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola) kollégiumának és iskolaépületének felújítása lett.

A szavazás célja, hogy játékos formában ráirányítsuk a figyelmet a városunk területén (is) tevékenykedő szervezetek és intézmények munkájára. Minden esemény mögött emberek állnak, akik munkája nélkül sokkal sivárabb volna az életünk.

Nem gondoltuk volna, hogy több százan részt vesznek majd ezen a szavazáson. Ez elgondolkodtató, és lehet, hogy a jövőben, kicsit komolyabb keretek között próbáljuk majd megszervezni. Addig is, mindenkinek boldog új évet, a szervezetek és intézmények munkatársainak és tagjainak pedig jó munkát kívánunk!

A első öt legtöbb szavazatot kapott esemény sorrendje:

275 szavazat: Az Ipari kollégiumának és iskolaépületének nagyszabású felújítása.

208 szavazat: Az Ilosvai NTE Trianon (1,2,3 a NON) című műsorának bemutatóija.

102 szavazat: A kassai magyar református óvoda megnyitása.

39 szavazat: Márai Sándor tükrei országos vers-, prózamondó- és képzőművészeti verseny, egy időben a Felvidéki Magyar Matematika Verseny
(főszervező: Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola)

15 szavazat: Kassától Košicéig – Molnár Miklós-emlékkönyv megjelenése.
(tanulmányok: Bukovszky László, Simon Attila, Szeghy-Gayer Veronika)

Népszámlálás Szlovákiában

A 2021-es népszámlálás újdonsága, hogy két nemzetiség is feltüntethető lesz a népszámlálási űrlapon: egy elsődleges és egy másodlagos. A nemzetiség feltüntetése nem lesz kötelező. A többi V4-es országban a többes nemzeti identitást már a 10-évvel korábban megtartott népszámlálásnál is hasonlóan mérték. A jelenlegi törvények alapján sajnos nem világos, milyen módon fogja ezt a statisztikai hivatal kiértékelni és az állam hogyan fogja  a jövőben figyelembe venni a többes identitásúak létszámát.

Nép és számlálása

Egy közösség életének hatékony irányításához megbízható információkra van szükség. Az adatok egyidőben történő összegzése, pontosítása érdekében rendelték el az uralkodók már évszázadokkal ezelőtt a népszámlálást, melyek közül talán a Jézus születése idején zajló hasonló esemény a legismertebb.

A begyűjtött adatok gyakorlatilag különböző adatbázisokban, nyilvántartásokban jelenleg is az állam rendelkezésre állnak. De sajnos (vagy szerencsére) nincsenek megfelelően integrálva, tehát egy gombnyomásra az adtatok nem kapcsolhatók össze, illetve a hitelességük, pontosságuk kétségbe vonható. A 2021-es népszámlálás folyamán az átfogó statisztikai felmérés nemcsak az ország területén élők létszámának alakulásáról ad majd képet, hanem a lakosság demográfiai, kulturális, iskolázottsági, szociális és gazdasági helyzetéről is. A statisztikai hivatal a begyűjött adatokat ki fogja egészíteni más nyilvántartásokban található információkkal és egy rendezett integrált adathalmazt hoz létre, mely a nyilvánosság számára is elérhető lesz.

Egy kis szlovákiai visszapillantás

Az 1989-es rendszerváltást követő első népszámlálásra 1991-ben került sor Csehszlovákiában. Az önálló Szlovákia történetében eddig két népszámlálás zajlott le: 2001, 2011. Az előző évszázadok folyamán a területen létező különböző államalakulatokban (Magyar királyság / Osztrák-Magyar Monarchia, első Csehszlovák Köztársaság) is zajlottak népszámlálások. A legelső összeírást (conscriptio) II. József rendelt el 1784-ben, mely során elsősorban katonai szempontok érvényesültek, burkolt célja a besorozható újoncok számának felmérése volt ( lásd: Az első népszámlálás Magyarországon ).

Szlovákia területén a különböző korokban lezajlott adatgyűjtéseket foglalja össze a statisztikai hivatal a következő cikkben: História sčítania na našom území.

A sok szám jelentősége

Köztudott, hogy a Szlovákiában élő magyarok száma az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökken. Az okok elemzésével többszázoldalas tanulmányokban foglalkoztak már szociológusok, politológusok, újságírók, demográfusok és laikusok egyaránt. Az elemzések részleteibe nem szeretnénk belebonyolódni, elég, ha abból indulunk, ki, hogy a népszámlálás adatai alapul szolgálhatnak a nemzeti kisebbségek számára nyújtott állami támogatás meghatározásánál, melyek az intézményrendszer működését biztosítják, illetve olyan intézkedések kiindulópontját képezhetik, melyek a települések struktúráját, az önkormányzatok jogköreit, kultúr- és oktatáspolitikáját, sőt infrastrukturális fejlesztését is befolyásolhatják. Tehát egyféle döntési és hivatkozási bázisai lesznek a statisztikai adatok a jövő politikusainak kezében. A végeredmények egyben majd meghatározzák a magyar közösség politikai mozgásterét országos és regionális szinten.

Szlovákia Nemzetiség 1991 2001
  Szlovák 4.519.328 85,69% 4.614.854 85,79%
  Magyar 567.296 10,76% 520.528 9,68%
  Többi 187.711 3,56% 244.073 4,54%
  Összesen 5.274.335   5.379.455  
Szlovákia Nemzetiség 2011
  Szlovák 4.352.775 80,65%
  Magyar 458.467 8,5%
  Többi 585.794 10,85%
  Összesen 5.397.036  

 A 2021-es népszámlálás lebonyolítása

Az adatgyűjtés kizárólag elektronikus formában történik és a gyakorlatban nép- és lakásszámlálásra oszlik. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala együttműködve az önkormányzatokkal 2020 június 1-től megkezdte a lakásviszonyok felmérését. Ennek 2021 február 12-ig kell befejeződnie. A népszámlálás következő fordulójában, melyre 2021 február 15-től március 31-ig kerül sor, a lakosok az interneten elérhető űrlap segítségével, illetve mobilapplikáció felhasználásával tudják az adatokat beküldeni.

www.scinatie.sk honlapon érhető el minden információ az aktuális adatgyűjtéssel kapcsolatban. Az itt élő magyarok a sajtóból, illetve a jelenleg még fejlesztés alatt álló www.nepszamlalas.sk oldalon kapnak majd útbaigazítást.

A 2021-es népszámlálás kulcskérdései

A 2021-es népszámlálás újdonsága, hogy két nemzetiség is feltüntethető lesz a népszámlálási űrlapon: egy elsődleges és egy másodlagos. A nemzetiség feltüntetése nem lesz kötelező. A többi V4-es országban a többes nemzeti identitást már a 10-évvel korábban megtartott népszámlálásnál is hasonlóan mérték. A jelenlegi törvények alapján sajnos nem világos, milyen módon fogja ezt a statisztikai hivatal kiértékelni és az állam hogyan fogja a jövőben figyelembe venni a többes identitásúak létszámát.

A kassai magyarok 30-éve a statisztikai tükrében

A Kassán élő magyarok lélekszáma a rendszerváltás után a hivatalos adatok alapján folyamatosan csökken. Figyelemre méltó volt a 2011-es népszámlálás eredményeiben az, hogy a kassaiak 18%-a nem tüntette fel a nemzetiségét, ezzel komoly zavart okozva az adatok interpretálásában. Az utolsó népszámlálás utáni években 2012-2018 között azonban a statisztikai adatok a magyarok lassú gyarapodását mutatják, annak ellenére, hogy nagyvárosi szórványlétben egyre nehezebb a nemzeti közösségek önszervezésének megvalósítása.

Kassa Nemzetiség 1991 2001
Szlovák 212.659 90,43% 210.340 86,90%
Magyar 10.760 4,58% 8.940 3,69%
Többi 11.741 4,99% 22.761 9,40%
Összesen 235.160 242.041
Kassa Nemzetiség 2011
Szlovák 177.581 73,86%
Magyar 6.382 2,65%
Többi 56.470 23,49%
Összesen 240.433
Kassa 2012 2013 2014 2015
Összesen 240.164 239.797 239.464 239.200
Magyar 6.323 6.460 6.523 6.627
Kassa 2016 2017 2018
Összesen 239.141 239.095 238.757
Magyar 6.709 6.740 6.749

Végszó

Mivel Kassán nagy számban sokan büszkén kétnyelvűnek tartják magukat, az elkövetkező népszámlálás lehetőséget ad számukra, hogy a magyart és a szlovákot is nemzetiségként tüntessék fel. Természetesen a sorrendet is fontos, ezt mindenki maga dönti el, nyilván azok, akik a magyar származásukat fontosnak tartják és a közösséget gazdagítani akarják, az első helyen jelölik majd a magyar nemzetiséget. A Kassai Magyarok Fórumának célja a közeljövőben, hogy a népszámlálásról minden kassai magyart megfelelő információval lásson el. Olyan kassaiakat is szeretnénk megszólítani és ráébreszteni őket felelőségükre, akik magyar vonatkozású eseményeken nem vesznek részt rendszeresen, de erősen befolyásolja egész életüket, hogy magyar gyökerekkel rendelkeznek.

Bugár Béla: Nem voltunk az emocionális politizálás hívei

Az alábbiakban Bugár Bélával az MKDM egykori elnökével készített  interjúnkat közöljük, amelyből kiderül keresztény-konzervatív politikusnak tartja-e még magát,  hogyan lett belőle az MKP első elnöke, sikeres projekt volt-e az MKP. Az interjút Köteles Szabolcs készítette.

„Bugár Béla: Nem voltunk az emocionális politizálás hívei” bővebben