Bugár Béla: Nem voltunk az emocionális politizálás hívei

Az alábbiakban Bugár Bélával az MKDM egykori elnökével készített  interjúnkat közöljük, amelyből kiderül keresztény-konzervatív politikusnak tartja-e még magát,  hogyan lett belőle az MKP első elnöke, sikeres projekt volt-e az MKP. Az interjút Köteles Szabolcs készítette.

“Bugár Béla: Nem voltunk az emocionális politizálás hívei” bővebben

Petőcz Kálmán: Egypártrendszer született

Az alábbiakban Petőcz Kálmánnal az MPP egykori alelnökével készített interjúnkat közöljük, amelyből kiderül szerinte jó lépés volt-e az 1998-as egyesülés, volt-e gazdasági lobbija az MPP-nek, miért Bugár Béla lett a legnépszerűbb magyar politikus, miért szűnt meg a liberális frakció az MKP-n belül, liberális párt-e a Híd. Az interjút Köteles Szabolcs készítette.

“Petőcz Kálmán: Egypártrendszer született” bővebben

Duray Miklós: Ha elnök akartam volna lenni, nincs pártegyesítés

Az alábbiakban Duray Miklóssal, az Együttélés egykori elnökével készült interjúnkat közöljük, amelyből kiderül, miért nem ő lett az MKP elnöke, miért kötött külön alkut Bugár Bélával, létezne-e ma a három párt, ha 1998-ban nincs egyesülés, van-e hasonlóság a mai helyzet és az MKP megalakulása előtti helyzet közt. Az interjút Köteles Szabolcs készítette.

“Duray Miklós: Ha elnök akartam volna lenni, nincs pártegyesítés” bővebben

ÖSSZEPRÉSELVE – A szlovákiai magyar pártok 1998-as egyesülése

A Magyar Koalíció Pártjának 1998-as megalapítása a szlovákiai magyar politikum egyik legjelentősebb fegyverténye, amit nagyrészt önállóan, önazonosan, saját lehetőségeit és érdekeit helyesen felmérve hozott össze. Elmúlt több mint húsz év, itt az ideje, hogy immár történelmi távlatból is megvizsgáljuk az utat, amely az egyesülésig vezetett. 

“ÖSSZEPRÉSELVE – A szlovákiai magyar pártok 1998-as egyesülése” bővebben

Az 1998-as pártegyesülés folyamatának rekonstrukciója

Az alábbi írásban a három magyar párt egyesüléshez vezető útját szeretném részletesen bemutatni.  A rekonstrukciót az Új Szó napilap lapszámait – 1998 januárjától június végéig – elemezve készítettem.  Kigyűjtöttem a fontosabb cikkeket és kivonatoltam őket. Ez olvasható alább ömlesztve.

“Az 1998-as pártegyesülés folyamatának rekonstrukciója” bővebben

Bársonyos emlékek Kassán

2019 – 1989 = 30 év

Harminc évvel ezelőtt Közép-Európa szocialista rendszerei úgy omlottak össze, akár a dominókockák. A társadalmi átalakulás néhány hét leforgása alatt Csehszlovákiát is letérítette a „Lenini útról“. Az utólag Bársonyos forradalomnak elnevezett megmozdulások 1989. november 17-étől a prágai diáktüntetéstől egészen december 29-ig Václav Havel elnökké választásáig tartottak.

A szocializmus végnapjai

Még ma is hihetetlen tűnik, hogy pillanatok allatt roppantották meg a normalizáció kellemesen meleg bűzében éldegélő néptömegek a kommunista rend gerincét. Voltak persze előjelei a nagy változásoknak, de az, hogy a Husák-rendszerrel egyfajta kiegyezésben élőkből hirtelen olyan nyilvánosság lesz, amely aktívan lép fel saját gazdái ellen, még három évtized elteltével is váratlannak tűnik. Tekintélyek, ideológiák foszlottak szét akkor a szemünk előtt. 1989 végén az Európát kísértetként bejáró kommunizmus nem keltett már igazi félelmet itt Kassán sem. A szocializmus egykori kiszolgálói persze több-kevesebb sikerrel megtalálták az érvényesülés új lehetőségeit a kaotikus átmeneti korszakban. Születtek is azóta a bársonyos forradalom eseményeivel kapcsolatban különféle összeesküvés elméletektől sem mentes történelmi tanulmányok. Könnyen lehet, hogy a jövőben újabb és újabb dokumentumokat bányásznak majd felszínre a történészek, melyek alapján pontosabb körvonalakat kapnak a tömegeket magukkal sodró események. A szabadságvágy felszínre tört, de a vulkán lávája ismét megkövült, s a mélyben talán újra forr a következő kitörés anyaga. “Bársonyos emlékek Kassán” bővebben

Halász György – helytörténész, a Henszlmann Imre Történelmi Társaság alapítója

A KMF életút interjú sorozatának ötödik részében Halász György helytörténészt, a Henszlmann Imre Történelmi Társaság alapítóját faggattuk. A beszélgetésből többek között kiderül, milyen volt a régi Kassa, milyen volt a Korzó, milyen volt a Strand, miért jó temetőkben nézelődni, de megtudhatjuk azt is, ki volt Henszlmann Imre és Gerster Béla.

„Az életem útja” projektet a Kassai Magyarok Fóruma indította. A kezdeményezés célja, hogy olyan nyugdíjas korú Kassához kötődő embereket mutasson be, akiknek az élete érdekes, tanulságos, és okulásul szolgálhat a következő nemzedékek számára is. A beszélgetés a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) támogatásával készült. Szerkesztő-riporter: Köteles Szabolcs.

 

Tartalom:

00:00 Első emlékek Kassáról, Korzóról, édesapjáról, Halász Józsefről a kassai Cemadok elnökéről.

08:15 A Strandról, az Ötórai teákról.

13:08 Őseiről, 1968-ról, 1989-ről, a temetők privatizálásáról.

19:00 Városi képviselőségről, Rákóczi Ferenc hamvainak eltávolítási kísérletéről, neves személyiségek sírjainak védelméről, temetőkről.

25:50 Henszlmann Imre Történelmi Társaság megalapításáról, fontos helytörténeti kiadványokról, tervekről, véletlen felfedezésekről.

35:04 Miért jó temetőbe járni, az újgazdagok ízléstelenségéről, betegségéről.

40:36 Mai törekvésekről Rákóczi Ferenc hamvainak eltávolítására.

44:31 Kedvenc kassai személyiségeiről.

47:10 Maradt-e valami a régi Kassa polgári miliőjéből? Malomárokról, Kis turbináról, Gőzfürdőről.

 

A további interjúkért kattintson ide >>>

Beke Sándor – rendező, a kassai Thália Színház alapítója

A KMF életút interjú sorozatának negyedik részében Beke Sándort a kassai Thália Színház alapítóját faggattuk. A beszélgetésből többek között kiderül, hogy a színház alapítás vietnami bokorharcra emlékeztetett, hogy mai napig senki sem akarj a másik színházát igazán szeretni, de szó esik olyan feszült előadásokról, amelyek közben a nézők rendszeresen elájultak, és hogy nincs az a hatalom, ami egy kisebbségi színházat meg merne szüntetni.

„Az életem útja” projektet a Kassai Magyarok Fóruma indította. A kezdeményezés célja, hogy olyan nyugdíjas korú Kassához kötődő embereket mutasson be, akiknek az élete érdekes, tanulságos, és okulásul szolgálhat a következő generációk számára is. A beszélgetés a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) támogatásával készült. Szerkesztő-riporter: Köteles Szabolcs.

Tartalom:

00:00 Csilizradványi gyerekkor, első színházi élmények.

04:57 Színművészeti főiskolák (Pozsony, Budapest).

09:40 A kassai Thália Színház megalapításának előzményeiről, az aláírásgyűjtésről, a színészlakások megszerzéséről, és egy segítőkész cseh ezredesről.

20:26 Arról, hogy mi volt az első érzése, amikor meglátta az Ipari tornatermét, arról, hogy kik voltak ott az alapításnál, az euforikus hangulatról, és az 1968-as évről.

26:24 A színészek Kassára költöztetéséről, konspiratív összejövetelekről, és a névválasztásról.

35:00 Az első gömörhorkai bemutatóról, a színészek kiműveléséről, és arról, hogy minden politikus kijátszható volt.

42:16 Az első évek emlékezetes darabjairól.

45:13 A kassai távozás okairól, a magyarországi kezdetekről, majd arról, hogy 1990-ben miért lett a komáromi Jókai Színház igazgatója, és hogy ez hogy függött össze a Thália Színház önállósításával, végül a legújabb kassai rendezéséről.

 

A további interjúkért kattintson ide >>>

Kassai Kerekasztal – téli beszélgetés

 

A Kassai Kerekasztal téli összejövetelének központi témája a Bársonyos Forradalom és annak ma is érezhető hatása volt.

A beszélgetés folyamán a korabeli hangulat felidézése mellett az azóta eltelt 30 év alatt lezajlott társadalmi átalakulás tanulságai is szóba kerültek. Összehasonlították az önszerveződés mára megváltozott formáit a szocializmus végnapjaiban tapasztalt lehetőségekkel. A civil kezdeményezések erejét Gazdag József az Új Szó egykori újságírója  szemléltette korabeli cikkeiből vett részletekkel, majd Kiss Palencsár Ildikó olvasott fel  naplójából, melyen keresztül egy diák szemszögéből mutatta be az eseményeket és a kor hangulatát. A kötetlen beszélgetést személyes tapasztalataikkal gazdagította Balassa Zoltán, Köteles Szabolcs, Petrik Zsolt, Rácz Olivér, Dudás Péter,  Hanesz Zoltán. Megjelent a kassaiak körében az 1989-as kassai események egyik kiemelkedő személyisége Daniel Liška, aki sajátos üzenetével rámutatott a társadalmi állapotok rendezetlenségére és a folyamatok befejezetlenségére.

Az esemény támogatója:

 

Pásztó Ildikó és Pásztó András – tanárházaspár

A KMF életút interjú sorozatának harmadik részében Pásztó Ildikót és Pásztó Andrást faggattuk. A beszélgetésből többek között kiderül, hogy milyenek voltak a tanárházaspár kassai kezdetei, milyen hely volt az Ipari és a Gimnázium, hogyan alakult meg az Iparista Kisszínpad, de szó esik a rendszerváltásról és a Thália Színház önállósodásáról is.

“Az életem útja” projektet a Kassai Magyarok Fóruma indította. A kezdeményezés célja, hogy olyan nyugdíjas korú Kassához kötődő embereket mutasson be, akiknek az élete érdekes, tanulságos, és okulásul szolgálhat a következő nemzedékek számára is. A beszélgetés a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) támogatásával készült. Szerkesztő-riporter: Köteles Szabolcs.

Tartalom:

00:00 Gyermekkor, fiatalkor (Szina és Párkány).

10:45 A Komenský Egyetem Magyar Tanszékéről (Turczel Lajos, Jakab István, Zeman László, Deme László).

16:40 Kassai kezdetekről. A Gimnáziumról és az Ipariról.

29:55 A szigorúságról. A tanári hivatásról. Kazinczy Napokról.

38:05 Pásztó András az Iparista Kisszínpadról (IKSZ).

42:55 Volt-e szakmai féltékenység kettőjük között.

45:25 Az 1989-es rendszerváltozásról, eufóriáról, reményről, csalódásról.

50:05 Hogyan lett Pásztó András a Thália Színház dramaturgja és művészeti vezetője.

55:40 Költözés Esztergomba. Elszakadás, magyarországi karrier, kapcsolatok Kassával.

 

A további interjúkért kattintson ide >>>