Warning: Undefined array key "HTTP_X_WP_TEMPORARY" in /data/3/3/333bdc6d-5af9-42cb-907f-aee126b408dc/kassaimagyarok.sk/web/wp-config.php on line 74

Warning: Undefined array key "HTTP_X_WP_TEMPORARY" in /data/3/3/333bdc6d-5af9-42cb-907f-aee126b408dc/kassaimagyarok.sk/web/wp-config.php on line 75
Aktuális Archives - Kassai Magyarok Fóruma

Zene a sorok között

Nagy örömünkre szolgált, hogy a Kassai Magyarok Fóruma segítségével és a Kultminor pénzügyi támogatásával Molni és barátai megvalósították a „Zene a sorok között” című projektet. A zenekar novemberben három koncerten nagy sikerrel adta elő Márai Sándor, József Attila, Petőfi Sándor, Pilinszky János, Müller Péter Sziámi megzenésített verseit Rozsnyón, Kassán és végül Szepsiben.

Reméljük, a dalok keltette hangulatban lépünk majd Advent idejébe, melynek várakozása alatt örömmel telvel ér el hozzánk a végtelen kegyelem.

Tost László monográfia

Szeghy-Gayer Veronika: Tost László, Kassa polgármestere

Megjelent a Kassai Magyarok Fórumának első történelmi témájú, nagyközönségnek szóló kiadványa, a Tost László, Kassa polgármestere című kötet. Tost László a csehszlovákiai politikai katolicizmus emblematikus alakja, 1933 és 1938 között Kassa helyettes polgármestere, majd 1938 novemberétől 1939 májusáig a város polgármestere, később 1944-ig a magyar parlament képviselője volt. Közismerten angolbarát, nyilasellenes magatartása következtében 1945 januárjában a kassai nyilas terror áldozata lett. A Tost család női tagjait a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Magyarország telepítették, miután Tost László felesége kassai bérházát a Beneš-dekrétumok alapján elkobozták és államosították.

A kötet szerzője, Szeghy-Gayer Veronika kassai történész – aki néhány hónapja elnyerte a fiatal kutatóknak járó rangos közép-európai tudományos díjat, a Danubius Young Scientist Award-ot – nemcsak a család még elő tagjait kutatta fel és faggatta ki, hanem hároméves kutatómunkája eredményeképpen egy, a maga nemében egyedülálló életrajz megírására vállalkozott, amely a szlovákiai magyarok történetének egyik fontos személyiségét hozza vissza a feledésből. A nem mindennapi, tragikus családtörténetet Ladislav Bobčák kassai restaurátor illusztrációi mellett szlovákiai és magyarországi közintézményekből, valamint magángyűjteményekből kölcsönzött, nagyrészt eddig sehol nem közölt képek gazdagítják.
Az alábbi linken megtekintheti a kötetről készült trailert:
https://youtu.be/-upcMyrNLjk

A könyvről, melynek kiadása a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával valósult meg, a Kassai Magyarok Fórumának honlapján, a kmforuma.public@gmail.com e-mail címen, valamint a szerzőnél (szeghy@saske.sk) szerezhetnek bővebb információt!

A kötet megvalósulását a Szlovák Köztársaság Kisebbségi Kulturális Alapja támogatta
Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúry národnostných menšín

Számít, hogy mit gondolsz. Számít, hogy mit teszel.

Népszámlálás 2021

CAŠŠOVIA 4 x Video

Február 15-én a tervezett időpontban elkezdődött Szlovákiába a népszámlálás. Előtte pár hétig tartott a huzavona a népszámlálási kérdőív egy kérdésével kapcsolatban, mely az egy vagy két nemzetiség megadásának lehetősége körül zajlott. Ez egy kicsit felkorbácsolta az indulatokat, de ezek mostanra már lecsillapodtak.
A civil szféra és a politikai pártok elöljárói most egységesen arra koncentrálnak üzeneteikben, hogy minél többen vegyenek részt az elektronikus „önmegszámlálásban”, mely csupán 2021 március 31-ig tart. Igaz ugyan, hogy ezután még október végéig önkormányzatoknál illetve kirendelt asszisztensek segítségével is meg lehet számláltatni, de ez inkább csak egy kiegészítő lehetőség. Ezért jobb, ha a mozgósítás február-márciusra koncentrálódik.

A Kassai Magyarok Fóruma polgári társulás készíttetett a népszámlálás kapcsán néhány video üzenetet, melyek a www.facebook.com/kassaimagyarok oldalon tekinthetők meg.

Kérünk mindenkit, hívja fel barátai és ismerősei figyelmét a népszámlálás jelentőségére és segítsen azoknak, akiknek az elektronikus kérdőív kitöltésénél erre szükségük van!

A magyar nyelvű elektronikus űrlap itt töltető ki: https://eso.scitanie.sk/hu.

A népszámlálási űrlap kitöltéséhez az egyén személyi számának megadására van szükség. Tizenöt kérdésre kell a 2021. január 1. állapotoknak megfelelően választ adni. A kiskorú gyerekek nevében a szülőknek kell külön űrlapon adatot szolgáltatniuk. Érdemes tudni, hogy nem kötelező minden kérdésre válaszolni. Ilyen a sok vitát kiváltott „Az egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát“ kérdés, ahol csak azoknak kell második nemzetiséget is megadniuk, akik két nemzethez is kötődést éreznek. Egy adott személyi számmal x 2 lehet beküldeni az űrlapot, a második rögzítés kezdetén a személyi számot követően az utónévet megadását is kéri a rendszer. A beküldés után PDF formátumban le lehet tölteni a beadott űrlap teljese tartalmát.

A felvidéki magyarok szempontjából a legfontosabb kérdések:

12. Mi az ön nemzetisége?

13. Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?

14. Mi az Ön anyanyelve?

15. Mi az Ön vallási hovatartozása?

Amennyiben valakinek a népszámlálási kérdőí kitöltésénél segítségre van szüksége, kérését küldje el a cassovia2021@gmail.com címre.

Akinek esetleg Kassán személyes felvilágosításra van szüksége a történelmi egyházak és CSEMADOK is segítséget tudnak nyújtani a népszámlálással kapcsolatban a következő elérhetőségeken.

Csemadok Kassai VV
Kovács u. 38.
Kassai Magyar Református Egyházközség
Kovács u. 15.
Kassai római katolikus főegyházmegye
Kedd: 9:00-13:00
Szerda: 9:00-11:00
Csütörtök: 9:00-11:00  
Kedd: 09:00-13:00
Szerda: 09:00-13:00, 15:00-17:00
Csütörtök: 09:00-12:00
Hétfő: 09:00-12:00, 14:30-16:00
Kedd: 14:00-16:00
Szerda: 09:00-12:00,  14:30-16:00
Csütörtök: 14:00-16:00
Péntek: 09:00-12:00
Tel: 055-62-21313Tel: +421-0908-336949Tel: +421-0905-201823
Kassai szervezetek elérhetősége

A 2020-as év legfontosabb kassai magyar eseménye

Az már sejthető, hogy 2021-ben a kassai magyarok legfontosabb eseménye a népszámlálás lesz, de mi a 2020-as év végefelé kíváncsiak voltunk, hogy mi volt az év legjelentősebb kassai magyar eseménye. Ezért a Kassai Magyarok facebook oldalán on-line szavazásra bocsájtottuk ezt a kérdést. A szavazást az „Év Kassai Magyar Eseményéről” 2021 január 10-én lezártuk .

A legtöbb szavazatot kapta, így a 2020-as év eseménye az Ipari (a kassai Szakkay József Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola) kollégiumának és iskolaépületének felújítása lett.

A szavazás célja, hogy játékos formában ráirányítsuk a figyelmet a városunk területén (is) tevékenykedő szervezetek és intézmények munkájára. Minden esemény mögött emberek állnak, akik munkája nélkül sokkal sivárabb volna az életünk.

Nem gondoltuk volna, hogy több százan részt vesznek majd ezen a szavazáson. Ez elgondolkodtató, és lehet, hogy a jövőben, kicsit komolyabb keretek között próbáljuk majd megszervezni. Addig is, mindenkinek boldog új évet, a szervezetek és intézmények munkatársainak és tagjainak pedig jó munkát kívánunk!

A első öt legtöbb szavazatot kapott esemény sorrendje:

275 szavazat: Az Ipari kollégiumának és iskolaépületének nagyszabású felújítása.

208 szavazat: Az Ilosvai NTE Trianon (1,2,3 a NON) című műsorának bemutatóija.

102 szavazat: A kassai magyar református óvoda megnyitása.

39 szavazat: Márai Sándor tükrei országos vers-, prózamondó- és képzőművészeti verseny, egy időben a Felvidéki Magyar Matematika Verseny
(főszervező: Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola)

15 szavazat: Kassától Košicéig – Molnár Miklós-emlékkönyv megjelenése.
(tanulmányok: Bukovszky László, Simon Attila, Szeghy-Gayer Veronika)

Népszámlálás Szlovákiában

A 2021-es népszámlálás újdonsága, hogy két nemzetiség is feltüntethető lesz a népszámlálási űrlapon: egy elsődleges és egy másodlagos. A nemzetiség feltüntetése nem lesz kötelező. A többi V4-es országban a többes nemzeti identitást már a 10-évvel korábban megtartott népszámlálásnál is hasonlóan mérték. A jelenlegi törvények alapján sajnos nem világos, milyen módon fogja ezt a statisztikai hivatal kiértékelni és az állam hogyan fogja  a jövőben figyelembe venni a többes identitásúak létszámát.

Nép és számlálása

Egy közösség életének hatékony irányításához megbízható információkra van szükség. Az adatok egyidőben történő összegzése, pontosítása érdekében rendelték el az uralkodók már évszázadokkal ezelőtt a népszámlálást, melyek közül talán a Jézus születése idején zajló hasonló esemény a legismertebb.

A begyűjtött adatok gyakorlatilag különböző adatbázisokban, nyilvántartásokban jelenleg is az állam rendelkezésre állnak. De sajnos (vagy szerencsére) nincsenek megfelelően integrálva, tehát egy gombnyomásra az adtatok nem kapcsolhatók össze, illetve a hitelességük, pontosságuk kétségbe vonható. A 2021-es népszámlálás folyamán az átfogó statisztikai felmérés nemcsak az ország területén élők létszámának alakulásáról ad majd képet, hanem a lakosság demográfiai, kulturális, iskolázottsági, szociális és gazdasági helyzetéről is. A statisztikai hivatal a begyűjött adatokat ki fogja egészíteni más nyilvántartásokban található információkkal és egy rendezett integrált adathalmazt hoz létre, mely a nyilvánosság számára is elérhető lesz.

Egy kis szlovákiai visszapillantás

Az 1989-es rendszerváltást követő első népszámlálásra 1991-ben került sor Csehszlovákiában. Az önálló Szlovákia történetében eddig két népszámlálás zajlott le: 2001, 2011. Az előző évszázadok folyamán a területen létező különböző államalakulatokban (Magyar királyság / Osztrák-Magyar Monarchia, első Csehszlovák Köztársaság) is zajlottak népszámlálások. A legelső összeírást (conscriptio) II. József rendelt el 1784-ben, mely során elsősorban katonai szempontok érvényesültek, burkolt célja a besorozható újoncok számának felmérése volt ( lásd: Az első népszámlálás Magyarországon ).

Szlovákia területén a különböző korokban lezajlott adatgyűjtéseket foglalja össze a statisztikai hivatal a következő cikkben: História sčítania na našom území.

A sok szám jelentősége

Köztudott, hogy a Szlovákiában élő magyarok száma az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökken. Az okok elemzésével többszázoldalas tanulmányokban foglalkoztak már szociológusok, politológusok, újságírók, demográfusok és laikusok egyaránt. Az elemzések részleteibe nem szeretnénk belebonyolódni, elég, ha abból indulunk, ki, hogy a népszámlálás adatai alapul szolgálhatnak a nemzeti kisebbségek számára nyújtott állami támogatás meghatározásánál, melyek az intézményrendszer működését biztosítják, illetve olyan intézkedések kiindulópontját képezhetik, melyek a települések struktúráját, az önkormányzatok jogköreit, kultúr- és oktatáspolitikáját, sőt infrastrukturális fejlesztését is befolyásolhatják. Tehát egyféle döntési és hivatkozási bázisai lesznek a statisztikai adatok a jövő politikusainak kezében. A végeredmények egyben majd meghatározzák a magyar közösség politikai mozgásterét országos és regionális szinten.

Szlovákia Nemzetiség 1991 2001
  Szlovák 4.519.328 85,69% 4.614.854 85,79%
  Magyar 567.296 10,76% 520.528 9,68%
  Többi 187.711 3,56% 244.073 4,54%
  Összesen 5.274.335   5.379.455  
Szlovákia Nemzetiség 2011
  Szlovák 4.352.775 80,65%
  Magyar 458.467 8,5%
  Többi 585.794 10,85%
  Összesen 5.397.036  

 A 2021-es népszámlálás lebonyolítása

Az adatgyűjtés kizárólag elektronikus formában történik és a gyakorlatban nép- és lakásszámlálásra oszlik. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala együttműködve az önkormányzatokkal 2020 június 1-től megkezdte a lakásviszonyok felmérését. Ennek 2021 február 12-ig kell befejeződnie. A népszámlálás következő fordulójában, melyre 2021 február 15-től március 31-ig kerül sor, a lakosok az interneten elérhető űrlap segítségével, illetve mobilapplikáció felhasználásával tudják az adatokat beküldeni.

www.scinatie.sk honlapon érhető el minden információ az aktuális adatgyűjtéssel kapcsolatban. Az itt élő magyarok a sajtóból, illetve a jelenleg még fejlesztés alatt álló www.nepszamlalas.sk oldalon kapnak majd útbaigazítást.

A 2021-es népszámlálás kulcskérdései

A 2021-es népszámlálás újdonsága, hogy két nemzetiség is feltüntethető lesz a népszámlálási űrlapon: egy elsődleges és egy másodlagos. A nemzetiség feltüntetése nem lesz kötelező. A többi V4-es országban a többes nemzeti identitást már a 10-évvel korábban megtartott népszámlálásnál is hasonlóan mérték. A jelenlegi törvények alapján sajnos nem világos, milyen módon fogja ezt a statisztikai hivatal kiértékelni és az állam hogyan fogja a jövőben figyelembe venni a többes identitásúak létszámát.

A kassai magyarok 30-éve a statisztikai tükrében

A Kassán élő magyarok lélekszáma a rendszerváltás után a hivatalos adatok alapján folyamatosan csökken. Figyelemre méltó volt a 2011-es népszámlálás eredményeiben az, hogy a kassaiak 18%-a nem tüntette fel a nemzetiségét, ezzel komoly zavart okozva az adatok interpretálásában. Az utolsó népszámlálás utáni években 2012-2018 között azonban a statisztikai adatok a magyarok lassú gyarapodását mutatják, annak ellenére, hogy nagyvárosi szórványlétben egyre nehezebb a nemzeti közösségek önszervezésének megvalósítása.

Kassa Nemzetiség 1991 2001
Szlovák 212.659 90,43% 210.340 86,90%
Magyar 10.760 4,58% 8.940 3,69%
Többi 11.741 4,99% 22.761 9,40%
Összesen 235.160 242.041
Kassa Nemzetiség 2011
Szlovák 177.581 73,86%
Magyar 6.382 2,65%
Többi 56.470 23,49%
Összesen 240.433
Kassa 2012 2013 2014 2015
Összesen 240.164 239.797 239.464 239.200
Magyar 6.323 6.460 6.523 6.627
Kassa 2016 2017 2018
Összesen 239.141 239.095 238.757
Magyar 6.709 6.740 6.749

Végszó

Mivel Kassán nagy számban sokan büszkén kétnyelvűnek tartják magukat, az elkövetkező népszámlálás lehetőséget ad számukra, hogy a magyart és a szlovákot is nemzetiségként tüntessék fel. Természetesen a sorrendet is fontos, ezt mindenki maga dönti el, nyilván azok, akik a magyar származásukat fontosnak tartják és a közösséget gazdagítani akarják, az első helyen jelölik majd a magyar nemzetiséget. A Kassai Magyarok Fórumának célja a közeljövőben, hogy a népszámlálásról minden kassai magyart megfelelő információval lásson el. Olyan kassaiakat is szeretnénk megszólítani és ráébreszteni őket felelőségükre, akik magyar vonatkozású eseményeken nem vesznek részt rendszeresen, de erősen befolyásolja egész életüket, hogy magyar gyökerekkel rendelkeznek.

Bársonyos emlékek Kassán

2019 – 1989 = 30 év

Harminc évvel ezelőtt Közép-Európa szocialista rendszerei úgy omlottak össze, akár a dominókockák. A társadalmi átalakulás néhány hét leforgása alatt Csehszlovákiát is letérítette a „Lenini útról“. Az utólag Bársonyos forradalomnak elnevezett megmozdulások 1989. november 17-étől a prágai diáktüntetéstől egészen december 29-ig Václav Havel elnökké választásáig tartottak.

A szocializmus végnapjai

Még ma is hihetetlen tűnik, hogy pillanatok allatt roppantották meg a normalizáció kellemesen meleg bűzében éldegélő néptömegek a kommunista rend gerincét. Voltak persze előjelei a nagy változásoknak, de az, hogy a Husák-rendszerrel egyfajta kiegyezésben élőkből hirtelen olyan nyilvánosság lesz, amely aktívan lép fel saját gazdái ellen, még három évtized elteltével is váratlannak tűnik. Tekintélyek, ideológiák foszlottak szét akkor a szemünk előtt. 1989 végén az Európát kísértetként bejáró kommunizmus nem keltett már igazi félelmet itt Kassán sem. A szocializmus egykori kiszolgálói persze több-kevesebb sikerrel megtalálták az érvényesülés új lehetőségeit a kaotikus átmeneti korszakban. Születtek is azóta a bársonyos forradalom eseményeivel kapcsolatban különféle összeesküvés elméletektől sem mentes történelmi tanulmányok. Könnyen lehet, hogy a jövőben újabb és újabb dokumentumokat bányásznak majd felszínre a történészek, melyek alapján pontosabb körvonalakat kapnak a tömegeket magukkal sodró események. A szabadságvágy felszínre tört, de a vulkán lávája ismét megkövült, s a mélyben talán újra forr a következő kitörés anyaga. „Bársonyos emlékek Kassán” bővebben

Kassai Kerekasztal – téli beszélgetés

 

A Kassai Kerekasztal téli összejövetelének központi témája a Bársonyos Forradalom és annak ma is érezhető hatása volt.

A beszélgetés folyamán a korabeli hangulat felidézése mellett az azóta eltelt 30 év alatt lezajlott társadalmi átalakulás tanulságai is szóba kerültek. Összehasonlították az önszerveződés mára megváltozott formáit a szocializmus végnapjaiban tapasztalt lehetőségekkel. A civil kezdeményezések erejét Gazdag József az Új Szó egykori újságírója  szemléltette korabeli cikkeiből vett részletekkel, majd Kiss Palencsár Ildikó olvasott fel  naplójából, melyen keresztül egy diák szemszögéből mutatta be az eseményeket és a kor hangulatát. A kötetlen beszélgetést személyes tapasztalataikkal gazdagította Balassa Zoltán, Köteles Szabolcs, Petrik Zsolt, Rácz Olivér, Dudás Péter,  Hanesz Zoltán. Megjelent a kassaiak körében az 1989-as kassai események egyik kiemelkedő személyisége Daniel Liška, aki sajátos üzenetével rámutatott a társadalmi állapotok rendezetlenségére és a folyamatok befejezetlenségére.

Az esemény támogatója:

 

Tost László, Kassa polgármestere

Noha alig fél éven át töltötte be a tisztséget, Tost László Kassa polgármestereként írta be magát a helyi társadalom emlékezetébe. Ő állt a város élén, amikor az 1938 őszén, két évtized után ismét Magyarország része lett. Később, a nyilas terror idején bekövetkezett tragikus halála tényleges és szimbolikus fordulópontot jelentett a város történetében: a második világháború alatt és azt követően az általa is megtestesített kassai polgárság eltűnt a város életéből.

Ki volt Tost László, a pénzügyi hivatalnokból lett keresztényszocialista politikus? Miért őt nevezték ki polgármesternek 1938 végén és miért vonult nyugdíjba néhány hónappal később? Milyen családból származott? Hol töltötte a gyerekkorát? Merre van Bányavölgy, ahonnan édesapja nemesi előnevüket választotta? Mit csinált a szabaidejében? Mit tudunk öccséről, Barnabásról, az agilis kassai plébánosról? Ki tervezte a kassai Tost-palotát?

Ki volt Tost Gyula, akiről Kovács András filmrendező Horthy szárnysegédjének alakját mintázta Októberi vasárnap című filmjében?  Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Tost László, Kassa polgármestere című előadás, amelyre 2019. október 1., 18:00 a Márai Sándor Emlékkiállítás közösségi termében kerül sor.

Előad: Szeghy-Gayer Veronika, történész (NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet – SZTA Társadalom- és Pszichológiatudományi Központ)

A rendezvény helyszíne: Kassa, Mészáros u. 35. I. em.

Főszervező: Kassai Magyarok Fóruma

Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúry národnostných menšín

Városi díjak átadása 2019 május 7-én

650 éves címer

Kassa legnevezetesebb napjai közé tartozik 1369. május 7-e, mikor Nagy Lajos magyar király kibocsájtotta a város számára azt a címeradományozási okiratot, melynek alapján később elkészült a város első címere. Ennek az eseménynek az emlékére avattak fel 2019 május 7-én a történelmi városháza Fő utcai homlokzatán egy emléktáblát a város elöljárói. Hagyományosan ezen a napon adták át ünnepélyes keretek között a város díjait is.

KassaI magyarok a díjazottak között

Ritka eseménynek számít, mikor a képviselők illetve a főpolgármester döntése alapján, a kitüntetettek között vannak a kassai magyarok jeles képviselői is. Az idén, talán a címer 650 éves jubileumának is köszönhetően, a városi közgyűlés a Kassai Csemadok Területi Választmánya 70 éves tevékenységét részesítette elismerésben, fennálásának 25. évfordulója alkalmából kitüntetésben részesült a Kassai Történelmi Társaság, melyet Szeghy Gábor a társaság elnöke vett át. Hanesz Angelika az informatika oktatásában és a nemzetközi ifjúsági robotika versenyeken elért kiemelkedő eredményeiért vehette át a város díját. Sokolné Gönnert Júlia a nemzeti kisebbségek klubjában kifejtett tevékenységéért kapta a polgármester kitüntetését.

Balról – jobbra: Bárdos Gyula a Csemadok országos elnöke, Rácz Valéria, Hanesz Angelika, Köteles Szabolcs, Oltmann Livia a Kassai Csemadok elnökség tagjai, Filipko József az MKP Kassai elnöke és városi képviselője

 Egy vallomás a mai Kassáról

 „A nagyváros és a kisváros között az a különbség, hogy egy nagyvárosban többet lát az ember, egy kisvárosban viszont kénytelen többet meghallani„ – írja Jean Cocteau.

A díjazottak között volt Peter Himič is a Kassai Állami Színház igazgatója, aki ünnepi beszédét a fent idézett gondolat köré fonta. Mondatai úgy hangzottak, mintha a legnagyobb kávéházkoptató magyar írók mondták volna őket tollba. Az is lehet, Peter Himič olvasta Szabó Zoltán Szerelmes Földrajzát, mert úgy beszélt Kassáról mint egy alkotásról, mely a maga módján egy élő szervezet, amit a benne élők formálnak és egyben ők is átalakulnak közben. Érdekes volt hallani ezt egy olyan embertől, aki Eperjesen élte le életének első felét. Szavaival egy kissé megcáfolta Esterházy Péter elhíresült mondását, miszerint: „A díj annak fontos, aki adja.“ A következőkben  Peter Himič beszédének első felét tartalmazzák.

„Én, aki a közeli Eperjesen születtem, ezt fiatal koromban Kassa és szülővárosom vonatkozásában éltem meg. Milyen nagy csoda volt számomra, mikor a mozgólépcsőn bámészkodva fel-le utazhattam a kassai Priorban, és hogy féltem, hogy a főutcán végigzötyögő villamos nekiront a kassai Dóm szentélyének. Nyilván Cocteau Párizs utcáin egy kicsit nagyobb urbánus mértékhez szokott, de úgy gondolom, hogy Kassa sem nem kicsi, sem nem nagy, hanem éppen olyan, mint amilyennek lennie kell. Az idők folyamán kassaivá váltam, és azt érzem, hogy jó itt élni. Vannak itt különböző nyelvű és stílusú színházak, filharmónia, galériák, múzeumok, TV, rádió, egyetemek, mozik és még sok minden más. És lenyűgöző a város légköre, ami nekem, mint a kávéházi léhűtés képviselőjének, erőt ad. Mert végül is legfontosabbak az emberek, akik meghatározzák a város jellegét. Ötvöződnek itt a tőzsgyökeres városiak és a különböző vidékekről beköltözöttek szokásai, az ipari fejlődésre és akadémiai szabadságra büszkék a fiatalok kreatív lendületével, a Domonkos tér vándorló piaci kofái, akik akár egy naiv műalkotás részeként beolvadnak a soknyelvű- és vallású kispolgári és félarisztokrata lakosok közé, miután szétszélednek a lencse alakú főutcán és keskeny mellékutcákon. Szeretem ezt a sokszínbe öltözött világot, mintha minden sarkon más-más divatú próbababa állna, aki a kassai módit hirdeti. Kassa egyszerűen ízléses! Meggyőződésem, hogy Cocteaut parafrazeálva: Kassa egy olyan város, ahol sokat lehet látni és sokat lehet hallani, ez a város egyszerűen pont megfelelő.„

Hanesz Zoltán

Kassai Kerekasztal – tavaszi egyeztetés

A Kassai Magyarok Fóruma polgári társulás szervezésében április 25-én koraeste került sor Kassán egy hiánypótló rendezvényre, melynek keretén belül a résztvevők a civil szervezeteket érintő törvénymódosítások hatását vitatták meg. A kassai civil szervezetek vezetőinek találkozója a BGA Zrt. támogatásával valósult meg.

A rendezvény három előadója Tokár Géza, Tóth Tibor és Nagy Dávid a Szlovákiai Magyarok Kerekesztala képviseletében felvázolták a kassai civil szervezetek vezetői számára a tevékenységüket legjelentősebben befolyásoló törvényeket. Ezek közül is elsősorban a tavaly május végétől érvényben levő személyi adatvédelemre vonatkozó szabályokat – közkeletű nevén GDPR (General Data Protection Regulation) – és az eltelt közel egy év alatt szerzett tapasztalatokat beszélték meg résztvevők.

Nagy Dávid a Kerekasztal jogsegélyszolgálatának munkatársa, aki ügyvédként Érsekújvárban tevékenykedik, az adatvédelem szükségszegességét több gyakorlati példával is indokolta, majd kitért a lehetséges megoldásokra, melyek segítenek a törvény alkalmazásánál. Tóth Tibor a Kerekasztal ügyvivője elsősorban a honlapszerkesztéseknél nélkülözhetetlen adátvédelmi eljárásokat magyarázta el a hallgatóságnak.

Tokár Géza a Kerekasztal szóvivője a találkozó végén rámutatott egy 2019-ben érvénybe lépő kötelezettségre, melynek értelmében a civil szervezeteknek a Szlovák Belügyminisztériumba be kell jelenteniük a statutáris képviselőjüket. Amennyiben ezt nem teszik meg, a jövőben nem fognak tudni pályázni az egyes szlovákiaki támogatásokért: pl. a Kulturális Alapnál, illetve nem tudják a szervezetet bejegyezni a 2% adó fogadására a következő évre. A polgári társulásokkal kapcsolatos dokumentumok a belügyminisztérium honlapján itt találhatók: https://www.minv.sk/?vzory-dokumentov-a-tlaciv

A találkozó kötetlen beszélgetéssel zárult, mely nem volt mentes érzelmi fellángolásoktól sem, ami természetes, hiszen a civil szervezetek amúgy sem rózsás anyagi helyzetén az új kötelezettségek nem javítanak, az önkétesség elé újább akadályokat gördítenek. Természetesen az érem másik oldalán azt is érdemes figyelembe venni, hogy a civil szervezetek jogi képviselőjének nyilvántartásba vétele a civil szféra jobb átláthatóságát szolgálja. Az állam ezzel az intézkedéssel akarja a civil szférában tapasztalható káosz mértékét csökkenteni.

 

Az esemény támogatója: