Hosszú évtizedeken át porosodott Kassán egy iratköteg, melyben Dessewffy Arisztid személyes dokumentumai, többek között az aradi várbörtönben íródott, s elveszettként számontartott levelei is rejtőztek. A szenzációs leletet Szeghy Gábor, Kassa Város Levéltárának munkatársa azonosította, majd kutatásba kezdett. Szeghy-Gayer Veronikával közösen arra keresték a választ, hogy mikor és milyen módon kerülhetett a felbecsülhetetlen értékű iratanyag Kassára, s mi az oka annak, hogy magánkézből közgyűjteménybe vándorlása egy évszázadon át visszhang nélkül maradt. Eredményeiket, valamint az iratanyagban található dokumentumokat forráskiadványban tették közzé, amely 2024 decemberében a Kassai Magyarok Fórumának gondozásában látott napvilágot.
A levelekről, valamint megtalálásuk történetéről a kötet szerkesztőivel, Szeghy-Gayer Veronikával és Szeghy Gáborral Katona Csaba történész beszélget. Időpont: 2025. március 13. (csütörtök) 17:00 Helyszín: Közösségi és Kulturális Központ – S4, Budapest, 1054, Semmelweis u. 4.
Zongorán játszik: Varga Tivadar, Czifra György Fesztivál-díjas művész.
A kiadvány a rendezvény során kedvezményes áron (5000 Ft) megvásárolható.
2025. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából került bemutatásra legújabb kiadványunk, a Dessewffy Arisztid utolsó levelei című forráskötet. A rendezvényt Hanesz Angelika, a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnöke, valamint Hanesz Zoltán, a Kassai Magyarok Fórumának az elnöke nyitotta meg. A bemutatónak otthont adó és ez alkalommal zsúfolásig megtelt Márai Sándor Emlékkiállítás épületébe még Kassán kívülről, sőt Magyarországról is érkeztek vendégek. A szerzőpárossal, Szeghy Gábor levéltárossal és Szeghy-Gayer Veronika történésszel Köteles Szabolcs, a Pátria Rádió munkatársa beszélgetett.
2018 tavaszán Szeghy Gábor, Kassa Város Levéltárának munkatársa feldolgozatlan iratok rendszerezése során talált rá Dessewffy Arisztid aradi vértanú személyes iratanyagára, amely többek között az Aradon kivégzett honvéd tábornok második feleségéhez, Szinyei Merse Emmához írt 4 levelét, unokaöccséhez, Lajoshoz írt búcsúlevelét, valamint Baló Benjámin, az evangélikus Dessewffynek utolsó lelki vigaszt nyújtó aradi református lelkész özvegyhez és annak egyik rokonához szóló 6 levelét is tartalmazza. A levelekről utoljára Berzeviczy Albert Régi emlékek (1907) című visszaemlékezésében olvashattunk, ám a későbbi szakmunkákban már csak elveszettként hivatkoztak rájuk. A felbecsülhetetlen értékű irategyüttes Kassára kerülésének történetét a Szeghy házaspár többéves levéltári és múzeumi kutatással igyekezett feltárni, erről szól a könyv bevezető tanulmánya, amelyben egyúttal Dessewffy Arisztid rövid életrajzát is felvázolták. Munkájuk során arra jutottak, hogy a levelek valamikor az 1927 és 1944 közötti másfél évtized során kerülhettek a városi levéltárba. Erre többek között bizonyíték a Dessewffy-iratokon található ceruzás bejegyzés, amely minden kétséget kizáróan a második világháború alatt a levéltárban dolgozó Rédeky Marianne személyéhez köthető.
A forráskiadványban közölt, összesen 19 levéltári dokumentum egyrészt a Kassai Városi Levéltárban azonosított Dessewffy Arisztid-féle irategyüttes összes darabját, másrészt Dessewffy Arisztid Lázár Vilmosnak írt levelét tartalmazza, melyet Szeghy Gábor a levéltár Vegyes anyagának átnézése során fedezett fel.
A hatalmas érdeklődés mellett lezajló kassai rendezvényt többek között Hetey Ágota kassai főkonzul, Samuel Bruss a Tapolyhanusfalvi Múzeum vezetője, valamint több magyar nemesi család tagja, nem utolsó sorban pedig az aradi vértanú egyik unokaöccsének, Dessewffy Pálnak a leszármazottai is megtisztelték jelenlétükkel. Ennek a fontos, kultúrtörténeti jelentőségű műnek a megszületése nemcsak a kassai közintézményekben máig őrzött kincsekről és a régió kulturális örökségének jelentőségéről árul el sokat, hanem egyúttal azt az üzenetet közvetíti, hogy a jelenben is élnek Kassán olyan emberek, akik képesek felismerni és mindenki számára elérhetővé tenni a közös örökséget.
Nagy érdeklődés mellett zajlott le 2024. november 12-én a Kassai Magyarok Fóruma által szervezett előadás Wirth Gyula magyar építész (1881–1945) életéről és munkásságáról. A rendezvény a Kassai Történelmi Társaság együttműködésével valósult meg a Bocatius János Közkönyvtár Fő utcai épületében (a Hadik-Barkóczy palotában). A két előadó, Adriana Priatková, a Kassai Műszaki Egyetem Művészettörténeti és Művészetelméleti Tanszékének docense, valamint Szeghy-Gayer Veronika, a Szlovák Tudományos Akadémia történésze, szlovák nyelvű előadás keretében Wirth Gyula építészeti örökségét és politikai pályafutását igyekezett rekonstruálni. A közös beszámolót több éves levéltári kutatómunka előzte meg. Kiderült, hogy a helyi politikában igen jelentős szerepet vállaló építész, aki 1945 végén egy szovjet hadifogoly táboran vesztette életét, a kassai modern építészet egyik figyelemre méltó és méltatlanul elfeledett képviselője volt. Wirth sokrétű munkásságát főként a Kassai Városi Levéltárban és a Kassai Érseki Levéltárban fennmaradt dokumentumok segítségével igyekeztek feltérképezni. Az előadás apropójából Kassára látogatott Wirth Gyula egyik Magyarországon élő unokája és dédunokája is, akik számos családi fényképpel és történettel gazdagították, segítették és támogatták a két kutató munkáját.
Wirth Gyula 1881-nem született Kassán, Wirth József, szintén neves és a kor egyik legfoglalkoztatottabb kassai építészének elsőszülött fiaként. Az ifjabb Wirth Kassán és Lőcsén végezte középiskolai tanulmányait, majd Budapesten az akkori József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (a mai Műszaki Egyetem elődje) szerzett építészmérnöki diplomát 1904-ben, s még ebben az évben saját vállalkozói irodát nyitott Kassán. A monarchia összeomlását követően a két világháború közötti Csehszlovákia egyik legbefolyásosabb magyar pártjának, az Országos Keresztényszocialista Pártnak az egyik alapítótagjaként jelentős szerepet vitt a helyi kassai politikában és a párt országos vezetésében is. Később, 1936-tól az Egyesült Magyar Pártban is kulcsszerepet töltött be. Építészeti pályafutásának érdemi része éppen a két világháború közötti időszakra esik. Ekkor számos magánépület, villa, illetve bérház tervezőjeként tűnt ki, de olyan középületek is fűződnek a nevéhez, mint például a mai Domonkos téren egykor álló húscsarnok. Ezen kívül külön említést érdemelnek a római és a görögkatolikus egyház által megrendelt munkái. Idesorolható a perényi és a kassaújfalusi római katolikus templom vagy a zempléni Kolcsmezőn álló görögkatolikus templom. Számos kisebb kápolnát is tervezett, melyek közül a legismertebb a Flórián utcán álló Szent Flórián tiszteletére emelt kápolna 1922-ből.
Nem véletlen, hogy a budapesti kormánykörök számára is ismert politikus lett az 1938. október 9-én, vagyis még az első bécsi döntés meghozatala előtt alakult Magyar Nemzeti Tanács kassai elnöke. 1940-től a Magyar Élet Pártjának tagja lett, miután ebbe olvadt bele az Egyesült Magyar Párt. 1939 januárjától a második világháború végéig a kassai törvényhatósági bizottság tagja is volt. A szovjet hadsereg Kassára érkezését követően, 1945 februárjában, több kassai magyar politikussal, gyárvezetővel illetve katonai tiszttel együtt hurcolta el az NKVD szovjet hadifogolytáborba. A Vörös Kereszt adatai szerint 1945. szeptember 2-án hunyt el Jenakijevo-ban. Ugyanitt jeltelen sírba temették. Családjának még ebben az évben néhány szekéren kellett elhagynia Kassát, ahol hatalmas családi vagyont, nemcsak a Wirth Gyula által tervezett ingatlanokat, hanem a szinte pótolhatatlan otthont voltak kénytelenek maguk után hagyni.
A Wirth Gyula életét és munkásságát feltáró kutatást és az előadás megszervezését a Szlovák Köztársaság Kisebbségi Kulturális Alapja támogatta.
Harminc évvel ezelőtt Közép-Európa szocialista rendszerei úgy omlottak össze, akár a dominókockák. A társadalmi átalakulás néhány hét leforgása alatt Csehszlovákiát is letérítette a „Lenini útról“. Az utólag Bársonyos forradalomnak elnevezett megmozdulások 1989. november 17-étől a prágai diáktüntetéstől egészen december 29-ig Václav Havel elnökké választásáig tartottak.
A szocializmus végnapjai
Még ma is hihetetlen tűnik, hogy pillanatok allatt roppantották meg a normalizáció kellemesen meleg bűzében éldegélő néptömegek a kommunista rend gerincét. Voltak persze előjelei a nagy változásoknak, de az, hogy a Husák-rendszerrel egyfajta kiegyezésben élőkből hirtelen olyan nyilvánosság lesz, amely aktívan lép fel saját gazdái ellen, még három évtized elteltével is váratlannak tűnik. Tekintélyek, ideológiák foszlottak szét akkor a szemünk előtt. 1989 végén az Európát kísértetként bejáró kommunizmus nem keltett már igazi félelmet itt Kassán sem. A szocializmus egykori kiszolgálói persze több-kevesebb sikerrel megtalálták az érvényesülés új lehetőségeit a kaotikus átmeneti korszakban. Születtek is azóta a bársonyos forradalom eseményeivel kapcsolatban különféle összeesküvés elméletektől sem mentes történelmi tanulmányok. Könnyen lehet, hogy a jövőben újabb és újabb dokumentumokat bányásznak majd felszínre a történészek, melyek alapján pontosabb körvonalakat kapnak a tömegeket magukkal sodró események. A szabadságvágy felszínre tört, de a vulkán lávája ismét megkövült, s a mélyben talán újra forr a következő kitörés anyaga.„Bársonyos emlékek Kassán” bővebben
A Kassai Kerekasztal téli összejövetelének központi témája a Bársonyos Forradalom és annak ma is érezhető hatása volt.
A beszélgetés folyamán a korabeli hangulat felidézése mellett az azóta eltelt 30 év alatt lezajlott társadalmi átalakulás tanulságai is szóba kerültek. Összehasonlították az önszerveződés mára megváltozott formáit a szocializmus végnapjaiban tapasztalt lehetőségekkel. A civil kezdeményezések erejét Gazdag József az Új Szó egykori újságírója szemléltette korabeli cikkeiből vett részletekkel, majd Kiss Palencsár Ildikó olvasott fel naplójából, melyen keresztül egy diák szemszögéből mutatta be az eseményeket és a kor hangulatát. A kötetlen beszélgetést személyes tapasztalataikkal gazdagította Balassa Zoltán, Köteles Szabolcs, Petrik Zsolt, Rácz Olivér, Dudás Péter, Hanesz Zoltán. Megjelent a kassaiak körében az 1989-as kassai események egyik kiemelkedő személyisége Daniel Liška, aki sajátos üzenetével rámutatott a társadalmi állapotok rendezetlenségére és a folyamatok befejezetlenségére.
Noha alig fél éven át töltötte be a tisztséget, Tost László Kassa polgármestereként írta be magát a helyi társadalom emlékezetébe. Ő állt a város élén, amikor az 1938 őszén, két évtized után ismét Magyarország része lett. Később, a nyilas terror idején bekövetkezett tragikus halála tényleges és szimbolikus fordulópontot jelentett a város történetében: a második világháború alatt és azt követően az általa is megtestesített kassai polgárság eltűnt a város életéből.
Ki volt Tost László, a pénzügyi hivatalnokból lett keresztényszocialista politikus? Miért őt nevezték ki polgármesternek 1938 végén és miért vonult nyugdíjba néhány hónappal később? Milyen családból származott? Hol töltötte a gyerekkorát? Merre van Bányavölgy, ahonnan édesapja nemesi előnevüket választotta? Mit csinált a szabaidejében? Mit tudunk öccséről, Barnabásról, az agilis kassai plébánosról? Ki tervezte a kassai Tost-palotát?
Ki volt Tost Gyula, akiről Kovács András filmrendező Horthy szárnysegédjének alakját mintázta Októberi vasárnap című filmjében? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Tost László, Kassa polgármestere című előadás, amelyre 2019. október 1., 18:00 a Márai Sándor Emlékkiállítás közösségi termében kerül sor.
Kassa legnevezetesebb napjai közé tartozik 1369. május 7-e, mikor Nagy Lajos magyar király kibocsájtotta a város számára azt a címeradományozási okiratot, melynek alapján később elkészült a város első címere. Ennek az eseménynek az emlékére avattak fel 2019 május 7-én a történelmi városháza Fő utcai homlokzatán egy emléktáblát a város elöljárói. Hagyományosan ezen a napon adták át ünnepélyes keretek között a város díjait is.
KassaI magyarok a díjazottak között
A díjak várományosai
Díjátadás közben…
Kassa város díjának átvétele a polgármestertől
Szeghy Gábor
Hanesz Angelika
Sokolné Gönnert Júlia
Ritka eseménynek számít, mikor a képviselők illetve a főpolgármester döntése alapján, a kitüntetettek között vannak a kassai magyarok jeles képviselői is. Az idén, talán a címer 650 éves jubileumának is köszönhetően, a városi közgyűlés a Kassai Csemadok Területi Választmánya 70 éves tevékenységét részesítette elismerésben, fennálásának 25. évfordulója alkalmából kitüntetésben részesült a Kassai Történelmi Társaság, melyet Szeghy Gábor a társaság elnöke vett át. Hanesz Angelika az informatika oktatásában és a nemzetközi ifjúsági robotika versenyeken elért kiemelkedő eredményeiért vehette át a város díját. Sokolné Gönnert Júlia a nemzeti kisebbségek klubjában kifejtett tevékenységéért kapta a polgármester kitüntetését.
Balról – jobbra: Bárdos Gyula a Csemadok országos elnöke, Rácz Valéria, Hanesz Angelika, Köteles Szabolcs, Oltmann Livia a Kassai Csemadok elnökség tagjai, Filipko József az MKP Kassai elnöke és városi képviselője
Egy vallomás a mai Kassáról
„A nagyváros és a kisváros között az a különbség, hogy egy nagyvárosban többet lát az ember, egy kisvárosban viszont kénytelen többet meghallani„ – írja Jean Cocteau.
A díjazottak között volt Peter Himič is a Kassai Állami Színház igazgatója, aki ünnepi beszédét a fent idézett gondolat köré fonta. Mondatai úgy hangzottak, mintha a legnagyobb kávéházkoptató magyar írók mondták volna őket tollba. Az is lehet, Peter Himič olvasta Szabó Zoltán Szerelmes Földrajzát, mert úgy beszélt Kassáról mint egy alkotásról, mely a maga módján egy élő szervezet, amit a benne élők formálnak és egyben ők is átalakulnak közben. Érdekes volt hallani ezt egy olyan embertől, aki Eperjesen élte le életének első felét. Szavaival egy kissé megcáfolta Esterházy Péter elhíresült mondását, miszerint: „A díj annak fontos, aki adja.“ A következőkben Peter Himič beszédének első felét tartalmazzák.
„Én, aki a közeli Eperjesen születtem, ezt fiatal koromban Kassa és szülővárosom vonatkozásában éltem meg. Milyen nagy csoda volt számomra, mikor a mozgólépcsőn bámészkodva fel-le utazhattam a kassai Priorban, és hogy féltem, hogy a főutcán végigzötyögő villamos nekiront a kassai Dóm szentélyének. Nyilván Cocteau Párizs utcáin egy kicsit nagyobb urbánus mértékhez szokott, de úgy gondolom, hogy Kassa sem nem kicsi, sem nem nagy, hanem éppen olyan, mint amilyennek lennie kell. Az idők folyamán kassaivá váltam, és azt érzem, hogy jó itt élni. Vannak itt különböző nyelvű és stílusú színházak, filharmónia, galériák, múzeumok, TV, rádió, egyetemek, mozik és még sok minden más. És lenyűgöző a város légköre, ami nekem, mint a kávéházi léhűtés képviselőjének, erőt ad. Mert végül is legfontosabbak az emberek, akik meghatározzák a város jellegét. Ötvöződnek itt a tőzsgyökeres városiak és a különböző vidékekről beköltözöttek szokásai, az ipari fejlődésre és akadémiai szabadságra büszkék a fiatalok kreatív lendületével, a Domonkos tér vándorló piaci kofái, akik akár egy naiv műalkotás részeként beolvadnak a soknyelvű- és vallású kispolgári és félarisztokrata lakosok közé, miután szétszélednek a lencse alakú főutcán és keskeny mellékutcákon. Szeretem ezt a sokszínbe öltözött világot, mintha minden sarkon más-más divatú próbababa állna, aki a kassai módit hirdeti. Kassa egyszerűen ízléses! Meggyőződésem, hogy Cocteaut parafrazeálva: Kassa egy olyan város, ahol sokat lehet látni és sokat lehet hallani, ez a város egyszerűen pont megfelelő.„
A Kassai Magyarok Fóruma polgári társulás szervezésében április 25-én koraeste került sor Kassán egy hiánypótló rendezvényre, melynek keretén belül a résztvevők a civil szervezeteket érintő törvénymódosítások hatását vitatták meg. A kassai civil szervezetek vezetőinek találkozója a BGA Zrt. támogatásával valósult meg.
A rendezvény három előadója Tokár Géza, Tóth Tibor és Nagy Dávid a Szlovákiai Magyarok Kerekesztala képviseletében felvázolták a kassai civil szervezetek vezetői számára a tevékenységüket legjelentősebben befolyásoló törvényeket. Ezek közül is elsősorban a tavaly május végétől érvényben levő személyi adatvédelemre vonatkozó szabályokat – közkeletű nevén GDPR (General Data Protection Regulation) – és az eltelt közel egy év alatt szerzett tapasztalatokat beszélték meg résztvevők.
Nagy Dávid a Kerekasztal jogsegélyszolgálatának munkatársa, aki ügyvédként Érsekújvárban tevékenykedik, az adatvédelem szükségszegességét több gyakorlati példával is indokolta, majd kitért a lehetséges megoldásokra, melyek segítenek a törvény alkalmazásánál. Tóth Tibor a Kerekasztal ügyvivője elsősorban a honlapszerkesztéseknél nélkülözhetetlen adátvédelmi eljárásokat magyarázta el a hallgatóságnak.
Tokár Géza a Kerekasztal szóvivője a találkozó végén rámutatott egy 2019-ben érvénybe lépő kötelezettségre, melynek értelmében a civil szervezeteknek a Szlovák Belügyminisztériumba be kell jelenteniük a statutáris képviselőjüket. Amennyiben ezt nem teszik meg, a jövőben nem fognak tudni pályázni az egyes szlovákiaki támogatásokért: pl. a Kulturális Alapnál, illetve nem tudják a szervezetet bejegyezni a 2% adó fogadására a következő évre. A polgári társulásokkal kapcsolatos dokumentumok a belügyminisztérium honlapján itt találhatók: https://www.minv.sk/?vzory-dokumentov-a-tlaciv
A találkozó kötetlen beszélgetéssel zárult, mely nem volt mentes érzelmi fellángolásoktól sem, ami természetes, hiszen a civil szervezetek amúgy sem rózsás anyagi helyzetén az új kötelezettségek nem javítanak, az önkétesség elé újább akadályokat gördítenek. Természetesen az érem másik oldalán azt is érdemes figyelembe venni, hogy a civil szervezetek jogi képviselőjének nyilvántartásba vétele a civil szféra jobb átláthatóságát szolgálja. Az állam ezzel az intézkedéssel akarja a civil szférában tapasztalható káosz mértékét csökkenteni.
A Kassai Magyarok Fóruma 2017-ben végezte el a Kassán illetve Kassa környékén elő magyarok nyelvhasználati szokásait vizsgáló felmérést, melynek eredményei már több alkalommal is megvitatásra kerültek. 2018-ban sikerült egy olyan tudományos kutatás részévé tenni a felmérést, mely sokkal átfogóbb történelmi összefüggésekbe helyezi az általunk begyűjtött adatokat.
A Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomkutató Intézetével együttműködve sikerült összeállítani egy átfogó publikációt, melyet most elérhetővé teszünk mindenki számára. Ebben öt fejezetben a publikáció szerzői, Sápos Aranka és Iveta Jeleňová számadatokkal dokumentálják a kassai magyar közösség történetének alakulását és a társadalmi változásokkal állítják összefüggésbe a magyar nyelvasználati felmérésből nyert információkat.
A 2018. november 10-én lezajlott önkormányzati választások Kassa 22 városrészében és városi testületében is a független és a jobboldali jelöltek előretörését hozták. A SMER mint domináns kormánypárt Kassán gyakorlatilag elveszítette eddigi pozícióit és alulmaradt politikai riválisaival szemben. A másik két kormánypárt a MOST-Híd és az SNS, melyek Kassán eddig sem játszottak jelentős szerepet, nem szereztek semilyen szinten képviselői posztot a városban.
Novozvolený primátor Košíce Jaroslav Polaček – zdroj TASR/František Iván
A város főpolgármestere hétpárti jobboldali koalíció SaS, KDH, SMK-MKP, NOVA, OKS, Spolu, Progresívne Slovensko tamogatásával a független Jaroslav Polaček lett. A 41 fős városi képviselőtestületbe a SMER csak 4 képviselői helyet szerzett.
A városi parlamentbe bejutott az MKP kassai járási elnöke Filipko József és az MKP támogatásával függetlenként mandátumot szerzett Ténai Ferenc, aki egyben elnyerte az Észak-városrész polgármesteri székét is.
A következő magyar képviselők szereztek mandátumokat az MKP jelöltjeiként az egyes városrészekben:
Dél-város – Múdry Péter
Észak-város – Ténai Ferenc(független), Filipko József, Kuczik László, Szabó Bertalan
Nyugat-városrész (Terasz) – Weiszer Adrián
Óváros – Hanesz Zoltán, ifj. Havasi Péter (független)
