2019 – 1989 = 30 év

Harminc évvel ezelőtt Közép-Európa szocialista rendszerei úgy omlottak össze, akár a dominókockák. A társadalmi átalakulás néhány hét leforgása alatt Csehszlovákiát is letérítette a „Lenini útról“. Az utólag Bársonyos forradalomnak elnevezett megmozdulások 1989. november 17-étől a prágai diáktüntetéstől egészen december 29-ig Václav Havel elnökké választásáig tartottak.

A szocializmus végnapjai

Még ma is hihetetlen tűnik, hogy pillanatok allatt roppantották meg a normalizáció kellemesen meleg bűzében éldegélő néptömegek a kommunista rend gerincét. Voltak persze előjelei a nagy változásoknak, de az, hogy a Husák-rendszerrel egyfajta kiegyezésben élőkből hirtelen olyan nyilvánosság lesz, amely aktívan lép fel saját gazdái ellen, még három évtized elteltével is váratlannak tűnik. Tekintélyek, ideológiák foszlottak szét akkor a szemünk előtt. 1989 végén az Európát kísértetként bejáró kommunizmus nem keltett már igazi félelmet itt Kassán sem. A szocializmus egykori kiszolgálói persze több-kevesebb sikerrel megtalálták az érvényesülés új lehetőségeit a kaotikus átmeneti korszakban. Születtek is azóta a bársonyos forradalom eseményeivel kapcsolatban különféle összeesküvés elméletektől sem mentes történelmi tanulmányok. Könnyen lehet, hogy a jövőben újabb és újabb dokumentumokat bányásznak majd felszínre a történészek, melyek alapján pontosabb körvonalakat kapnak a tömegeket magukkal sodró események. A szabadságvágy felszínre tört, de a vulkán lávája ismét megkövült, s a mélyben talán újra forr a következő kitörés anyaga. „Bársonyos emlékek Kassán” bővebben

 

A Kassai Kerekasztal téli összejövetelének központi témája a Bársonyos Forradalom és annak ma is érezhető hatása volt.

A beszélgetés folyamán a korabeli hangulat felidézése mellett az azóta eltelt 30 év alatt lezajlott társadalmi átalakulás tanulságai is szóba kerültek. Összehasonlították az önszerveződés mára megváltozott formáit a szocializmus végnapjaiban tapasztalt lehetőségekkel. A civil kezdeményezések erejét Gazdag József az Új Szó egykori újságírója  szemléltette korabeli cikkeiből vett részletekkel, majd Kiss Palencsár Ildikó olvasott fel  naplójából, melyen keresztül egy diák szemszögéből mutatta be az eseményeket és a kor hangulatát. A kötetlen beszélgetést személyes tapasztalataikkal gazdagította Balassa Zoltán, Köteles Szabolcs, Petrik Zsolt, Rácz Olivér, Dudás Péter,  Hanesz Zoltán. Megjelent a kassaiak körében az 1989-as kassai események egyik kiemelkedő személyisége Daniel Liška, aki sajátos üzenetével rámutatott a társadalmi állapotok rendezetlenségére és a folyamatok befejezetlenségére.

Az esemény támogatója:

 

Noha alig fél éven át töltötte be a tisztséget, Tost László Kassa polgármestereként írta be magát a helyi társadalom emlékezetébe. Ő állt a város élén, amikor az 1938 őszén, két évtized után ismét Magyarország része lett. Később, a nyilas terror idején bekövetkezett tragikus halála tényleges és szimbolikus fordulópontot jelentett a város történetében: a második világháború alatt és azt követően az általa is megtestesített kassai polgárság eltűnt a város életéből.

Ki volt Tost László, a pénzügyi hivatalnokból lett keresztényszocialista politikus? Miért őt nevezték ki polgármesternek 1938 végén és miért vonult nyugdíjba néhány hónappal később? Milyen családból származott? Hol töltötte a gyerekkorát? Merre van Bányavölgy, ahonnan édesapja nemesi előnevüket választotta? Mit csinált a szabaidejében? Mit tudunk öccséről, Barnabásról, az agilis kassai plébánosról? Ki tervezte a kassai Tost-palotát?

Ki volt Tost Gyula, akiről Kovács András filmrendező Horthy szárnysegédjének alakját mintázta Októberi vasárnap című filmjében?  Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Tost László, Kassa polgármestere című előadás, amelyre 2019. október 1., 18:00 a Márai Sándor Emlékkiállítás közösségi termében kerül sor.

Előad: Szeghy-Gayer Veronika, történész (NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet – SZTA Társadalom- és Pszichológiatudományi Központ)

A rendezvény helyszíne: Kassa, Mészáros u. 35. I. em.

Főszervező: Kassai Magyarok Fóruma

Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúry národnostných menšín

A Kassai Magyarok Fóruma polgári társulás szervezésében április 25-én koraeste került sor Kassán egy hiánypótló rendezvényre, melynek keretén belül a résztvevők a civil szervezeteket érintő törvénymódosítások hatását vitatták meg. A kassai civil szervezetek vezetőinek találkozója a BGA Zrt. támogatásával valósult meg.

A rendezvény három előadója Tokár Géza, Tóth Tibor és Nagy Dávid a Szlovákiai Magyarok Kerekesztala képviseletében felvázolták a kassai civil szervezetek vezetői számára a tevékenységüket legjelentősebben befolyásoló törvényeket. Ezek közül is elsősorban a tavaly május végétől érvényben levő személyi adatvédelemre vonatkozó szabályokat – közkeletű nevén GDPR (General Data Protection Regulation) – és az eltelt közel egy év alatt szerzett tapasztalatokat beszélték meg résztvevők.

Nagy Dávid a Kerekasztal jogsegélyszolgálatának munkatársa, aki ügyvédként Érsekújvárban tevékenykedik, az adatvédelem szükségszegességét több gyakorlati példával is indokolta, majd kitért a lehetséges megoldásokra, melyek segítenek a törvény alkalmazásánál. Tóth Tibor a Kerekasztal ügyvivője elsősorban a honlapszerkesztéseknél nélkülözhetetlen adátvédelmi eljárásokat magyarázta el a hallgatóságnak.

Tokár Géza a Kerekasztal szóvivője a találkozó végén rámutatott egy 2019-ben érvénybe lépő kötelezettségre, melynek értelmében a civil szervezeteknek a Szlovák Belügyminisztériumba be kell jelenteniük a statutáris képviselőjüket. Amennyiben ezt nem teszik meg, a jövőben nem fognak tudni pályázni az egyes szlovákiaki támogatásokért: pl. a Kulturális Alapnál, illetve nem tudják a szervezetet bejegyezni a 2% adó fogadására a következő évre. A polgári társulásokkal kapcsolatos dokumentumok a belügyminisztérium honlapján itt találhatók: https://www.minv.sk/?vzory-dokumentov-a-tlaciv

A találkozó kötetlen beszélgetéssel zárult, mely nem volt mentes érzelmi fellángolásoktól sem, ami természetes, hiszen a civil szervezetek amúgy sem rózsás anyagi helyzetén az új kötelezettségek nem javítanak, az önkétesség elé újább akadályokat gördítenek. Természetesen az érem másik oldalán azt is érdemes figyelembe venni, hogy a civil szervezetek jogi képviselőjének nyilvántartásba vétele a civil szféra jobb átláthatóságát szolgálja. Az állam ezzel az intézkedéssel akarja a civil szférában tapasztalható káosz mértékét csökkenteni.

 

Az esemény támogatója: