A Kassai Magyarok Fóruma (KMF) 2023. december 1-jén beszélgetőestet szervezett a Csemadok Kassai Városi Választmánya együttműködésével, amelyre a Szlovák Nemzeti Múzeum Szlovákiai Magyarok Múzeumának kassai intézményében, a Márai Sándor Emlékkiállítás egyik termében került sor. A rendezvényt Hanesz Zoltán, a KMF elnöke nyitotta meg, köszöntőjében nagy hangsúlyt helyezve arra, hogy szervezetük fontosnak tartja Kassa elfeledett személyiségeinek kutatását és megismertetését az érdeklődő közönséggel. Ezt követően átadta a szót Szeghy-Gayer Veronika történésznek, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársának, aki az est folyamán a moderátor szerepét töltötte be.
Elsőként Ötvös Annához fordult, aki amellett, hogy történész, a Márai Sándor Emlékkiállítás kurátora és a Lola könyve c. sikermű szerzője is. Ötvös a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és Kassa Város Levéltárának iratanyagait hasznosítva adta elő kutatásainak eredményeit Márai Sándor édesapjáról, Grosschmid Gézáról. Az utóbbi intézményben bukkant rá egy 1919-ben, a Magyar Tanácsköztársaság kassai berendezkedését követően írt kérvényre, amelynek szerzője épp a kassai ügyvéd volt. A dokumentum fontos adalékokkal szolgál Grosschmid életpályájának rekonstruálásához, amelyet a történész nemrég a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2023/2. számában is közölt.
Amíg Ötvös Anna elsősorban Grosschmid Géza származását, illetve családtörténetét taglalta, addig beszélgetőtársa, Czáboczky Szabolcs történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa az egykori kassai politikust igyekezte bemutatni a közönség számára. Bár már az I. világháború előtt tagja volt a városi képviselő-testületnek a Függetlenségi Párt színeiben, politikai karriere csúcsa mégis az 1925–1932 közötti évekre tehető, amikor az Országos Keresztényszocialista Párt szenátoraként kapott mandátumot a prágai nemzetgyűlésben. A kassai magyarok körében mai napig élénk beszélgetések tárgya Grosschmid Csehszlovákiából való váratlan távozása 1932 decemberében. Ötvös és Czáboczky erre vonatkozóan is levéltári iratokra támaszkodva próbáltak választ találni. Noha munkájuk még nem ért véget, megegyeztek abban, hogy Grosschmid Magyarországra költözése nemcsak személyes és egészségügyi, hanem politikai okokra is visszavezethető, s nagymértékben összefügg a csehszlovákiai magyar politikai eliten belül történt változásokra is, melynek során Esterházy János került az Országos Keresztényszocialista Párt vezető tisztségébe.
Ötvös Anna és Czáboczky Szabolcs kutatói beszámolója a KULTMINOR Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A beszélgetést a Irodalmi Szemle rendezvénye követte.
A 2021-es népszámlálás újdonsága, hogy két nemzetiség is feltüntethető lesz a népszámlálási űrlapon: egy elsődleges és egy másodlagos. A nemzetiség feltüntetése nem lesz kötelező. A többi V4-es országban a többes nemzeti identitást már a 10-évvel korábban megtartott népszámlálásnál is hasonlóan mérték. A jelenlegi törvények alapján sajnos nem világos, milyen módon fogja ezt a statisztikai hivatal kiértékelni és az állam hogyan fogja a jövőben figyelembe venni a többes identitásúak létszámát.
A 
Mivel Kassán nagy számban sokan büszkén kétnyelvűnek tartják magukat, az elkövetkező népszámlálás lehetőséget ad számukra, hogy a magyart és a szlovákot is nemzetiségként tüntessék fel. Természetesen a sorrendet is fontos, ezt mindenki maga dönti el, nyilván azok, akik a magyar származásukat fontosnak tartják és a közösséget gazdagítani akarják, az első helyen jelölik majd a magyar nemzetiséget. A Kassai Magyarok Fórumának célja a közeljövőben, hogy a népszámlálásról minden kassai magyart megfelelő információval lásson el. Olyan kassaiakat is szeretnénk megszólítani és ráébreszteni őket felelőségükre, akik magyar vonatkozású eseményeken nem vesznek részt rendszeresen, de erősen befolyásolja egész életüket, hogy magyar gyökerekkel rendelkeznek.