Hosszú évtizedeken át porosodott Kassán egy iratköteg, melyben Dessewffy Arisztid személyes dokumentumai, többek között az aradi várbörtönben íródott, s elveszettként számontartott levelei is rejtőztek. A szenzációs leletet Szeghy Gábor, Kassa Város Levéltárának munkatársa azonosította, majd kutatásba kezdett. Szeghy-Gayer Veronikával közösen arra keresték a választ, hogy mikor és milyen módon kerülhetett a felbecsülhetetlen értékű iratanyag Kassára, s mi az oka annak, hogy magánkézből közgyűjteménybe vándorlása egy évszázadon át visszhang nélkül maradt. Eredményeiket, valamint az iratanyagban található dokumentumokat forráskiadványban tették közzé, amely 2024 decemberében a Kassai Magyarok Fórumának gondozásában látott napvilágot.
A levelekről, valamint megtalálásuk történetéről a kötet szerkesztőivel, Szeghy-Gayer Veronikával és Szeghy Gáborral Katona Csaba történész beszélget. Időpont: 2025. március 13. (csütörtök) 17:00 Helyszín: Közösségi és Kulturális Központ – S4, Budapest, 1054, Semmelweis u. 4.
Zongorán játszik: Varga Tivadar, Czifra György Fesztivál-díjas művész.
A kiadvány a rendezvény során kedvezményes áron (5000 Ft) megvásárolható.
2025. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából került bemutatásra legújabb kiadványunk, a Dessewffy Arisztid utolsó levelei című forráskötet. A rendezvényt Hanesz Angelika, a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnöke, valamint Hanesz Zoltán, a Kassai Magyarok Fórumának az elnöke nyitotta meg. A bemutatónak otthont adó és ez alkalommal zsúfolásig megtelt Márai Sándor Emlékkiállítás épületébe még Kassán kívülről, sőt Magyarországról is érkeztek vendégek. A szerzőpárossal, Szeghy Gábor levéltárossal és Szeghy-Gayer Veronika történésszel Köteles Szabolcs, a Pátria Rádió munkatársa beszélgetett.
2018 tavaszán Szeghy Gábor, Kassa Város Levéltárának munkatársa feldolgozatlan iratok rendszerezése során talált rá Dessewffy Arisztid aradi vértanú személyes iratanyagára, amely többek között az Aradon kivégzett honvéd tábornok második feleségéhez, Szinyei Merse Emmához írt 4 levelét, unokaöccséhez, Lajoshoz írt búcsúlevelét, valamint Baló Benjámin, az evangélikus Dessewffynek utolsó lelki vigaszt nyújtó aradi református lelkész özvegyhez és annak egyik rokonához szóló 6 levelét is tartalmazza. A levelekről utoljára Berzeviczy Albert Régi emlékek (1907) című visszaemlékezésében olvashattunk, ám a későbbi szakmunkákban már csak elveszettként hivatkoztak rájuk. A felbecsülhetetlen értékű irategyüttes Kassára kerülésének történetét a Szeghy házaspár többéves levéltári és múzeumi kutatással igyekezett feltárni, erről szól a könyv bevezető tanulmánya, amelyben egyúttal Dessewffy Arisztid rövid életrajzát is felvázolták. Munkájuk során arra jutottak, hogy a levelek valamikor az 1927 és 1944 közötti másfél évtized során kerülhettek a városi levéltárba. Erre többek között bizonyíték a Dessewffy-iratokon található ceruzás bejegyzés, amely minden kétséget kizáróan a második világháború alatt a levéltárban dolgozó Rédeky Marianne személyéhez köthető.
A forráskiadványban közölt, összesen 19 levéltári dokumentum egyrészt a Kassai Városi Levéltárban azonosított Dessewffy Arisztid-féle irategyüttes összes darabját, másrészt Dessewffy Arisztid Lázár Vilmosnak írt levelét tartalmazza, melyet Szeghy Gábor a levéltár Vegyes anyagának átnézése során fedezett fel.
A hatalmas érdeklődés mellett lezajló kassai rendezvényt többek között Hetey Ágota kassai főkonzul, Samuel Bruss a Tapolyhanusfalvi Múzeum vezetője, valamint több magyar nemesi család tagja, nem utolsó sorban pedig az aradi vértanú egyik unokaöccsének, Dessewffy Pálnak a leszármazottai is megtisztelték jelenlétükkel. Ennek a fontos, kultúrtörténeti jelentőségű műnek a megszületése nemcsak a kassai közintézményekben máig őrzött kincsekről és a régió kulturális örökségének jelentőségéről árul el sokat, hanem egyúttal azt az üzenetet közvetíti, hogy a jelenben is élnek Kassán olyan emberek, akik képesek felismerni és mindenki számára elérhetővé tenni a közös örökséget.
Nagy érdeklődés mellett zajlott le 2024. november 12-én a Kassai Magyarok Fóruma által szervezett előadás Wirth Gyula magyar építész (1881–1945) életéről és munkásságáról. A rendezvény a Kassai Történelmi Társaság együttműködésével valósult meg a Bocatius János Közkönyvtár Fő utcai épületében (a Hadik-Barkóczy palotában). A két előadó, Adriana Priatková, a Kassai Műszaki Egyetem Művészettörténeti és Művészetelméleti Tanszékének docense, valamint Szeghy-Gayer Veronika, a Szlovák Tudományos Akadémia történésze, szlovák nyelvű előadás keretében Wirth Gyula építészeti örökségét és politikai pályafutását igyekezett rekonstruálni. A közös beszámolót több éves levéltári kutatómunka előzte meg. Kiderült, hogy a helyi politikában igen jelentős szerepet vállaló építész, aki 1945 végén egy szovjet hadifogoly táboran vesztette életét, a kassai modern építészet egyik figyelemre méltó és méltatlanul elfeledett képviselője volt. Wirth sokrétű munkásságát főként a Kassai Városi Levéltárban és a Kassai Érseki Levéltárban fennmaradt dokumentumok segítségével igyekeztek feltérképezni. Az előadás apropójából Kassára látogatott Wirth Gyula egyik Magyarországon élő unokája és dédunokája is, akik számos családi fényképpel és történettel gazdagították, segítették és támogatták a két kutató munkáját.
Wirth Gyula 1881-nem született Kassán, Wirth József, szintén neves és a kor egyik legfoglalkoztatottabb kassai építészének elsőszülött fiaként. Az ifjabb Wirth Kassán és Lőcsén végezte középiskolai tanulmányait, majd Budapesten az akkori József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (a mai Műszaki Egyetem elődje) szerzett építészmérnöki diplomát 1904-ben, s még ebben az évben saját vállalkozói irodát nyitott Kassán. A monarchia összeomlását követően a két világháború közötti Csehszlovákia egyik legbefolyásosabb magyar pártjának, az Országos Keresztényszocialista Pártnak az egyik alapítótagjaként jelentős szerepet vitt a helyi kassai politikában és a párt országos vezetésében is. Később, 1936-tól az Egyesült Magyar Pártban is kulcsszerepet töltött be. Építészeti pályafutásának érdemi része éppen a két világháború közötti időszakra esik. Ekkor számos magánépület, villa, illetve bérház tervezőjeként tűnt ki, de olyan középületek is fűződnek a nevéhez, mint például a mai Domonkos téren egykor álló húscsarnok. Ezen kívül külön említést érdemelnek a római és a görögkatolikus egyház által megrendelt munkái. Idesorolható a perényi és a kassaújfalusi római katolikus templom vagy a zempléni Kolcsmezőn álló görögkatolikus templom. Számos kisebb kápolnát is tervezett, melyek közül a legismertebb a Flórián utcán álló Szent Flórián tiszteletére emelt kápolna 1922-ből.
Nem véletlen, hogy a budapesti kormánykörök számára is ismert politikus lett az 1938. október 9-én, vagyis még az első bécsi döntés meghozatala előtt alakult Magyar Nemzeti Tanács kassai elnöke. 1940-től a Magyar Élet Pártjának tagja lett, miután ebbe olvadt bele az Egyesült Magyar Párt. 1939 januárjától a második világháború végéig a kassai törvényhatósági bizottság tagja is volt. A szovjet hadsereg Kassára érkezését követően, 1945 februárjában, több kassai magyar politikussal, gyárvezetővel illetve katonai tiszttel együtt hurcolta el az NKVD szovjet hadifogolytáborba. A Vörös Kereszt adatai szerint 1945. szeptember 2-án hunyt el Jenakijevo-ban. Ugyanitt jeltelen sírba temették. Családjának még ebben az évben néhány szekéren kellett elhagynia Kassát, ahol hatalmas családi vagyont, nemcsak a Wirth Gyula által tervezett ingatlanokat, hanem a szinte pótolhatatlan otthont voltak kénytelenek maguk után hagyni.
A Wirth Gyula életét és munkásságát feltáró kutatást és az előadás megszervezését a Szlovák Köztársaság Kisebbségi Kulturális Alapja támogatta.
A Kassai Magyarok Fóruma (KMF) 2023. december 1-jén beszélgetőestet szervezett a Csemadok Kassai Városi Választmánya együttműködésével, amelyre a Szlovák Nemzeti Múzeum Szlovákiai Magyarok Múzeumának kassai intézményében, a Márai Sándor Emlékkiállítás egyik termében került sor. A rendezvényt Hanesz Zoltán, a KMF elnöke nyitotta meg, köszöntőjében nagy hangsúlyt helyezve arra, hogy szervezetük fontosnak tartja Kassa elfeledett személyiségeinek kutatását és megismertetését az érdeklődő közönséggel. Ezt követően átadta a szót Szeghy-Gayer Veronika történésznek, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársának, aki az est folyamán a moderátor szerepét töltötte be.
Elsőként Ötvös Annához fordult, aki amellett, hogy történész, a Márai Sándor Emlékkiállítás kurátora és a Lola könyve c. sikermű szerzője is. Ötvös a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és Kassa Város Levéltárának iratanyagait hasznosítva adta elő kutatásainak eredményeit Márai Sándor édesapjáról, Grosschmid Gézáról. Az utóbbi intézményben bukkant rá egy 1919-ben, a Magyar Tanácsköztársaság kassai berendezkedését követően írt kérvényre, amelynek szerzője épp a kassai ügyvéd volt. A dokumentum fontos adalékokkal szolgál Grosschmid életpályájának rekonstruálásához, amelyet a történész nemrég a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2023/2. számában is közölt.
Amíg Ötvös Anna elsősorban Grosschmid Géza származását, illetve családtörténetét taglalta, addig beszélgetőtársa, Czáboczky Szabolcs történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa az egykori kassai politikust igyekezte bemutatni a közönség számára. Bár már az I. világháború előtt tagja volt a városi képviselő-testületnek a Függetlenségi Párt színeiben, politikai karriere csúcsa mégis az 1925–1932 közötti évekre tehető, amikor az Országos Keresztényszocialista Párt szenátoraként kapott mandátumot a prágai nemzetgyűlésben. A kassai magyarok körében mai napig élénk beszélgetések tárgya Grosschmid Csehszlovákiából való váratlan távozása 1932 decemberében. Ötvös és Czáboczky erre vonatkozóan is levéltári iratokra támaszkodva próbáltak választ találni. Noha munkájuk még nem ért véget, megegyeztek abban, hogy Grosschmid Magyarországra költözése nemcsak személyes és egészségügyi, hanem politikai okokra is visszavezethető, s nagymértékben összefügg a csehszlovákiai magyar politikai eliten belül történt változásokra is, melynek során Esterházy János került az Országos Keresztényszocialista Párt vezető tisztségébe.
Ötvös Anna és Czáboczky Szabolcs kutatói beszámolója a KULTMINOR Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A beszélgetést a Irodalmi Szemle rendezvénye követte.
Nagy örömünkre szolgált, hogy a Kassai Magyarok Fóruma segítségével és a Kultminor pénzügyi támogatásával Molni és barátai megvalósították a „Zene a sorok között” című projektet. A zenekar novemberben három koncerten nagy sikerrel adta elő Márai Sándor, József Attila, Petőfi Sándor, Pilinszky János, Müller Péter Sziámi megzenésített verseit Rozsnyón, Kassán és végül Szepsiben.
Reméljük, a dalok keltette hangulatban lépünk majd Advent idejébe, melynek várakozása alatt örömmel telvel ér el hozzánk a végtelen kegyelem.
A Kassai Magyarok Fóruma és a Csemadok Kassai Városi Választmánya Flórián László nemrég megjelent kötetének kassai bemutatójával idézi fel a szovjet kényszermunkatáborokba elhurcoltak emlékét.
A könyv címadó orosz mondata anekdotává vált a Flórián családban, mikor hosszú idő elmúltával a szovjet munkatáborban átélt szörnyűségekre már könnyed humorral lehetett visszaemlékezni.
Történt ugyanis, hogy egyszer a tiszti étkezdében ebéd közben beleesett idősebb Flórián László levesébe egy poloska, melyhez sok hasonló csak úgy nyüzsögött a fabarakkok falain. Mikor a mellette ülő „nacsalnyik” ezt észrevette, „izvinyite, agyin klop” bocsánatkérés közepette, belenyúlt asztalszomszédja levesébe, és kivette onnan a bogarat. Ezzel a megmosolyogtató történettel szokta családjának felidézni idősebb Flórián László a tábori élet „színvonalát” .
„Izvinyitye agyin klop…” (Akik túlélték a gulág poklát…)
Tost László, Kassa polgármestere kötet szlovák fordítása
L.
László Tost patrí k emblematickým postavám politického katolicizmu v medzivojnovom Československu, ktorý bol v rokoch 1933 – 1938 zástupcom košického starostu, od novembra 1938 do mája 1939 mešťanostom Košíc a neskôr do roku 1944 aj poslancom maďarského parlamentu. V dôsledku svojho proanglického a protinyilašovského postoja sa stal v januári 1945 obeťou košického teroru Strany šípových krížov. Po prvý raz dochádza k vydaniu súhrnnej práce o jeho živote, o jeho úradníckej i politickej kariére. V nej sa príbeh šarišského statkára, finančného úradníka, neskôr mestského politika spolu s osudom jeho rodiny pred čitateľa nepredkladá v pestrých farbách politických rozmarov či romantiky, ale v rámci opisu doby zozbieraním drobných ľudských prejavov verejného a súkromného života. Práca Veroniky Szeghy-Gayer vracia zo zabudnutia svet multietnických Košíc spred roku 1945, plný premien štátnej moci, politických hier, divadla a ľudských tragédií, o ktorých v poslednom desaťročí vychádza čoraz viac vedeckých analýz. Monografia László Tost – mešťanosta Košíc je určená najmä širokému publiku. Nevšedný rodinný príbeh obohacujú ilustrácie košického reštaurátora Ladislava Bobčáka a viac ako sto doposiaľ nepublikovaných dobových fotografií z verejných inštitúcií na Slovensku a v Maďarsku, ako aj zo súkromných zbierok
A kötet megvalósulását a Szlovák Köztársaság Kisebbségi Kulturális Alapja támogatta Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúry národnostných menšín
Szeghy-Gayer Veronika: Tost László, Kassa polgármestere
Megjelent a Kassai Magyarok Fórumának első történelmi témájú, nagyközönségnek szóló kiadványa, a Tost László, Kassa polgármestere című kötet. Tost László a csehszlovákiai politikai katolicizmus emblematikus alakja, 1933 és 1938 között Kassa helyettes polgármestere, majd 1938 novemberétől 1939 májusáig a város polgármestere, később 1944-ig a magyar parlament képviselője volt. Közismerten angolbarát, nyilasellenes magatartása következtében 1945 januárjában a kassai nyilas terror áldozata lett. A Tost család női tagjait a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Magyarország telepítették, miután Tost László felesége kassai bérházát a Beneš-dekrétumok alapján elkobozták és államosították.
A kötet szerzője, Szeghy-Gayer Veronika kassai történész – aki néhány hónapja elnyerte a fiatal kutatóknak járó rangos közép-európai tudományos díjat, a Danubius Young Scientist Award-ot – nemcsak a család még elő tagjait kutatta fel és faggatta ki, hanem hároméves kutatómunkája eredményeképpen egy, a maga nemében egyedülálló életrajz megírására vállalkozott, amely a szlovákiai magyarok történetének egyik fontos személyiségét hozza vissza a feledésből. A nem mindennapi, tragikus családtörténetet Ladislav Bobčák kassai restaurátor illusztrációi mellett szlovákiai és magyarországi közintézményekből, valamint magángyűjteményekből kölcsönzött, nagyrészt eddig sehol nem közölt képek gazdagítják. Az alábbi linken megtekintheti a kötetről készült trailert: https://youtu.be/-upcMyrNLjk
A könyvről, melynek kiadása a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával valósult meg, a Kassai Magyarok Fórumának honlapján, a kmforuma.public@gmail.com e-mail címen, valamint a szerzőnél (szeghy@saske.sk) szerezhetnek bővebb információt!
A kötet megvalósulását a Szlovák Köztársaság Kisebbségi Kulturális Alapja támogatta Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúry národnostných menšín
Február 15-én a tervezett időpontban elkezdődött Szlovákiába a népszámlálás. Előtte pár hétig tartott a huzavona a népszámlálási kérdőív egy kérdésével kapcsolatban, mely az egy vagy két nemzetiség megadásának lehetősége körül zajlott. Ez egy kicsit felkorbácsolta az indulatokat, de ezek mostanra már lecsillapodtak. A civil szféra és a politikai pártok elöljárói most egységesen arra koncentrálnak üzeneteikben, hogy minél többen vegyenek részt az elektronikus „önmegszámlálásban”, mely csupán 2021 március 31-ig tart. Igaz ugyan, hogy ezután még október végéig önkormányzatoknál illetve kirendelt asszisztensek segítségével is meg lehet számláltatni, de ez inkább csak egy kiegészítő lehetőség. Ezért jobb, ha a mozgósítás február-márciusra koncentrálódik.
A Kassai Magyarok Fóruma polgári társulás készíttetett a népszámlálás kapcsán néhány video üzenetet, melyek a www.facebook.com/kassaimagyarok oldalon tekinthetők meg.
Kérünk mindenkit, hívja fel barátai és ismerősei figyelmét a népszámlálás jelentőségére és segítsen azoknak, akiknek az elektronikus kérdőív kitöltésénél erre szükségük van!
A népszámlálási űrlap kitöltéséhez az egyén személyi számának megadására van szükség. Tizenöt kérdésre kell a 2021. január 1. állapotoknak megfelelően választ adni. A kiskorú gyerekek nevében a szülőknek kell külön űrlapon adatot szolgáltatniuk. Érdemes tudni, hogy nem kötelező minden kérdésre válaszolni. Ilyen a sok vitát kiváltott „Az egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát“ kérdés, ahol csak azoknak kell második nemzetiséget is megadniuk, akik két nemzethez is kötődést éreznek. Egy adott személyi számmal x 2 lehet beküldeni az űrlapot, a második rögzítés kezdetén a személyi számot követően az utónévet megadását is kéri a rendszer. A beküldés után PDF formátumban le lehet tölteni a beadott űrlap teljese tartalmát.
A felvidéki magyarok szempontjából a legfontosabb kérdések:
12. Mi az ön nemzetisége?
13. Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?
14. Mi az Ön anyanyelve?
15. Mi az Ön vallási hovatartozása?
Amennyiben valakinek a népszámlálási kérdőí kitöltésénél segítségre van szüksége, kérését küldje el acassovia2021@gmail.com címre.
Akinek esetleg Kassán személyes felvilágosításra van szüksége a történelmi egyházak és CSEMADOK is segítséget tudnak nyújtani a népszámlálással kapcsolatban a következő elérhetőségeken.
Éppen 100 évvel ezelőtt, két esztendővel a Spanyolnátha tombolása után írta Kosztolányi Dezső ezt a költeményt, mely a mai járvány depresszív hangulatát és gúzsba kötöttséget idézik fel számunkra. És persze azt is, hogy lassan, de biztosan minden, ami él egyúttal digitálisan rögzített adat.
Beírtak engem mindenféle Könyvbe és minden módon számon tartanak. Porzó-szagú, sötét hivatalokban énrólam is szól egy agg-szürke lap. Ó, fogcsikorgatás. Ó, megalázás, hogy rab vagyok és nem vagyok szabad. Nem az enyém már a kezem, a lábam és a fejem, az is csak egy adat.
Jobb volna élni messze sivatagban, vagy lenn rohadni, zsíros föld alatt, mivel beírtak mindenféle Könyvbe és minden módon számon tartanak.
A 2021-es népszámlálást eddig nem övezte túl nagy médiakampány, mert a járvány minden más témát maga alá temetett. Az adatgyűjtés megvalósítására létrehozott www.scitanie.sk oldalon jelenleg már az összes szlovákiai nemzetiség nyelvén elérhető egy felvilágosító röplap. Várhatóan, ahogy közeledik az adatgyűjtés időpontja, újabb gyakorlati útbaigazítások látnak majd napvilágot. Több oknál fogva is bátran kijelenthető, hogy a 2021-es szlovákiai népszámlálás rendkívülinek ígérkezik. Először lesz teljes mértékben elektronikus az adatgyűjtés és ráadásul ezt egy világjárvány sújtotta időszakban kell lebonyolítani február 15. és március 31. között. Az adatlapon a január 1-én érvényes információkat kell feltüntetni. A kiskorúak adatai a szüleik töltik ki külön űrlapon.
Első látásra úgy tűnik, hogy mivel most az emberek az otthonaikba szorultak, a helyzet diktálta kényszer miatt, azok is elkezdték használni a világhálót, akik eddig ezt nem tartották fontosnak. Nem szabad viszont arról sem elfeledkezni, hogy az állampolgárok bizalma az intézményekben a járvány ideje alatt erősen megingott, mert nagyobb bajuk is van annál, mint hogy holmi statisztikai űrlapokat töltögessenek ki magukról és családjukról. Nem beszélve arról, hogy nem elhanyagolható azok száma sem, akik nem mozognak otthonosan az elektronikus kommunikációban. Pontosan ezek azok a szempontok, amelyeket figyelembe vett a kormány és január elején úgy döntött, hogy a népszámlálási asszisztensek segítségével végzett adatgyűjtést meghosszabbítja egészen 2021 október végéig. Ez a halasztás a kassai magyarok szemszögéből nézve is jó döntésnek tekinthető, hiszen így több idő marad az idősebb korosztály megszólítására.
A 2021-es népszámlálás nemzetiségi szempontból legnagyobb újdonsága, hogy lehetővé teszi két nemzetiség bejelölését is. Ez a többi V4-es országban már a 10 évvel ezelőtti népszámláláson is lehetséges volt. Természetesen a kettős nemzetiség kijelölése szembe megy a nemzeti kizárólagosság elvével és sokak szerint ez az asszimilációt gerjeszti. Ebben a témában már több szakmai és kevésbé szakmai érv is elhangzott a Felvidéki sajtóban, ezeket most nem célom áttekinteni. Sajnos egyelőre az is tisztázatlan, hogy milyen módon történik majd a két nemzetiség számainak statisztikai interpretációja és milyen társadalmi következményei lesznek ennek az új statisztikai adatnak. A kérdés körüli bizonytalanságot tetézi, néhány magamutogató politikus kezdeményezése, akik elérték, hogy az utolsó pillanatban a parlamentben is újra napirendre kerüljön az, hogy a két nemzetiség helyett mégis inkább csak egyet lehessen feltüntetni. Ma már nem az számít, hogy mi a helyesebb egy vagy két nemzetiséget kitölteni a statisztikai űrlapon, hanem az, hogy egy évekkel ezelőtt elfogadott törvényt kutyafuttában, az utolsó pillanatban akarnak módosítani. Miközben különféle szervezetek, intézmények már felkészültek az érvényes törvény szerinti adatgyűjtésre gyakorlatilag minden nemzetiség tiltakozik a gyors változtatás ellen. Hasonló esetekre jól ráillik Petur Bán bordalának utolsó két sora: „De amíg áll és amíg él, Ront vagy javít, de nem henyél.”
Az egyházak számára is rendkívül fontos a népszámlálás eredménye, mert az egyes felekezetek támogatását a 2020. január 1-től érvényben levő törvény ehhez köti. A törvény szerint, ha egy adott egyház híveinek száma a 10 évvel ezelőttihez viszonyítva több, mint 10%-al változik (csökken vagy emelkedik), akkor az állami támogatás a százalékban kifejezett változás egyharmadával módosul. Az utolsó hetekben a református egyház www.reformata.sk oldalán jelentek meg alapvető információk a népszámlálásról, amely felhívja a figyelmet az adatlap három legfontosabb kérdésére: 11. kérdés – Nemzetiség 12. kérdés – Anyanyelv 13. kérdés – Vallási hovatartozás
A Kassai Magyarok Fóruma (KMF) a 2021-es népszámlálás kapcsán olyan figyelemfelkeltő rövid videók elkészítése mellett döntött, melyek valószínűleg egy kicsit felkavarják az állóvizet a kettős nemzetiség kérdéskörében. Igaz ugyan, hogy ezek a népszámlálás apropójából készültek, de nem csak a népszámlálásról szólnak, hanem görbetükröt tartanak elénk. Szándékaink szerint februártól ezeket az apró videó szösszeneteket (gegeket) fokozatosan megjelentetjük a Facebook oldalunkon www.facebook.com/kassaimagyarok. A videókra a következő e-mail címen várjuk a reakciókat: Cassovia2021@gmail.com
