A 2020-as év legfontosabb kassai magyar eseménye

Az már sejthető, hogy 2021-ben a kassai magyarok legfontosabb eseménye a népszámlálás lesz, de mi a 2020-as év végefelé kíváncsiak voltunk, hogy mi volt az év legjelentősebb kassai magyar eseménye. Ezért a Kassai Magyarok facebook oldalán on-line szavazásra bocsájtottuk ezt a kérdést. A szavazást az „Év Kassai Magyar Eseményéről” 2021 január 10-én lezártuk .

A legtöbb szavazatot kapta, így a 2020-as év eseménye az Ipari (a kassai Szakkay József Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola) kollégiumának és iskolaépületének felújítása lett.

A szavazás célja, hogy játékos formában ráirányítsuk a figyelmet a városunk területén (is) tevékenykedő szervezetek és intézmények munkájára. Minden esemény mögött emberek állnak, akik munkája nélkül sokkal sivárabb volna az életünk.

Nem gondoltuk volna, hogy több százan részt vesznek majd ezen a szavazáson. Ez elgondolkodtató, és lehet, hogy a jövőben, kicsit komolyabb keretek között próbáljuk majd megszervezni. Addig is, mindenkinek boldog új évet, a szervezetek és intézmények munkatársainak és tagjainak pedig jó munkát kívánunk!

A első öt legtöbb szavazatot kapott esemény sorrendje:

– 275 szavazat: Az Ipari kollégiumának és iskolaépületének nagyszabású felújítása.

– 208 szavazat: Az Ilosvai NTE Trianon (1,2,3 a NON) című műsorának bemutatóija.

– 102 szavazat: A kassai magyar református óvoda megnyitása.

– 39 szavazat: Márai Sándor tükrei országos vers-, prózamondó- és képzőművészeti verseny, egy időben a Felvidéki Magyar Matematika Verseny
(főszervező: Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola)

– 15 szavazat: Kassától Košicéig – Molnár Miklós-emlékkönyv megjelenése.
(tanulmányok: Bukovszky László, Simon Attila, Szeghy-Gayer Veronika)

Népszámlálás Szlovákiában

A 2021-es népszámlálás újdonsága, hogy két nemzetiség is feltüntethető lesz a népszámlálási űrlapon: egy elsődleges és egy másodlagos. A nemzetiség feltüntetése nem lesz kötelező. A többi V4-es országban a többes nemzeti identitást már a 10-évvel korábban megtartott népszámlálásnál is hasonlóan mérték. A jelenlegi törvények alapján sajnos nem világos, milyen módon fogja ezt a statisztikai hivatal kiértékelni és az állam hogyan fogja  a jövőben figyelembe venni a többes identitásúak létszámát.

Nép és számlálása

Egy közösség életének hatékony irányításához megbízható információkra van szükség. Az adatok egyidőben történő összegzése, pontosítása érdekében rendelték el az uralkodók már évszázadokkal ezelőtt a népszámlálást, melyek közül talán a Jézus születése idején zajló hasonló esemény a legismertebb.

A begyűjtött adatok gyakorlatilag különböző adatbázisokban, nyilvántartásokban jelenleg is az állam rendelkezésre állnak. De sajnos (vagy szerencsére) nincsenek megfelelően integrálva, tehát egy gombnyomásra az adtatok nem kapcsolhatók össze, illetve a hitelességük, pontosságuk kétségbe vonható. A 2021-es népszámlálás folyamán az átfogó statisztikai felmérés nemcsak az ország területén élők létszámának alakulásáról ad majd képet, hanem a lakosság demográfiai, kulturális, iskolázottsági, szociális és gazdasági helyzetéről is. A statisztikai hivatal a begyűjött adatokat ki fogja egészíteni más nyilvántartásokban található információkkal és egy rendezett integrált adathalmazt hoz létre, mely a nyilvánosság számára is elérhető lesz.

Egy kis szlovákiai visszapillantás

Az 1989-es rendszerváltást követő első népszámlálásra 1991-ben került sor Csehszlovákiában. Az önálló Szlovákia történetében eddig két népszámlálás zajlott le: 2001, 2011. Az előző évszázadok folyamán a területen létező különböző államalakulatokban (Magyar királyság / Osztrák-Magyar Monarchia, első Csehszlovák Köztársaság) is zajlottak népszámlálások. A legelső összeírást (conscriptio) II. József rendelt el 1784-ben, mely során elsősorban katonai szempontok érvényesültek, burkolt célja a besorozható újoncok számának felmérése volt ( lásd: Az első népszámlálás Magyarországon ).

Szlovákia területén a különböző korokban lezajlott adatgyűjtéseket foglalja össze a statisztikai hivatal a következő cikkben: História sčítania na našom území.

A sok szám jelentősége

Köztudott, hogy a Szlovákiában élő magyarok száma az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökken. Az okok elemzésével többszázoldalas tanulmányokban foglalkoztak már szociológusok, politológusok, újságírók, demográfusok és laikusok egyaránt. Az elemzések részleteibe nem szeretnénk belebonyolódni, elég, ha abból indulunk, ki, hogy a népszámlálás adatai alapul szolgálhatnak a nemzeti kisebbségek számára nyújtott állami támogatás meghatározásánál, melyek az intézményrendszer működését biztosítják, illetve olyan intézkedések kiindulópontját képezhetik, melyek a települések struktúráját, az önkormányzatok jogköreit, kultúr- és oktatáspolitikáját, sőt infrastrukturális fejlesztését is befolyásolhatják. Tehát egyféle döntési és hivatkozási bázisai lesznek a statisztikai adatok a jövő politikusainak kezében. A végeredmények egyben majd meghatározzák a magyar közösség politikai mozgásterét országos és regionális szinten.

Szlovákia	Nemzetiség	1991		2001
	Szlovák	4.519.328	85,69%	4.614.854	85,79%
	Magyar	567.296	10,76%	520.528	9,68%
	Többi	187.711	3,56%	244.073	4,54%
	Összesen	5.274.335		5.379.455

Szlovákia	Nemzetiség	2011
	Szlovák	4.352.775	80,65%
	Magyar	458.467	8,5%
	Többi	585.794	10,85%
	Összesen	5.397.036

A 2021-es népszámlálás lebonyolítása

Az adatgyűjtés kizárólag elektronikus formában történik és a gyakorlatban nép- és lakásszámlálásra oszlik. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala együttműködve az önkormányzatokkal 2020 június 1-től megkezdte a lakásviszonyok felmérését. Ennek 2021 február 12-ig kell befejeződnie. A népszámlálás következő fordulójában, melyre 2021 február 15-től március 31-ig kerül sor, a lakosok az interneten elérhető űrlap segítségével, illetve mobilapplikáció felhasználásával tudják az adatokat beküldeni.

A www.scinatie.sk honlapon érhető el minden információ az aktuális adatgyűjtéssel kapcsolatban. Az itt élő magyarok a sajtóból, illetve a jelenleg még fejlesztés alatt álló www.nepszamlalas.sk oldalon kapnak majd útbaigazítást.

A 2021-es népszámlálás kulcskérdései

A 2021-es népszámlálás újdonsága, hogy két nemzetiség is feltüntethető lesz a népszámlálási űrlapon: egy elsődleges és egy másodlagos. A nemzetiség feltüntetése nem lesz kötelező. A többi V4-es országban a többes nemzeti identitást már a 10-évvel korábban megtartott népszámlálásnál is hasonlóan mérték. A jelenlegi törvények alapján sajnos nem világos, milyen módon fogja ezt a statisztikai hivatal kiértékelni és az állam hogyan fogja a jövőben figyelembe venni a többes identitásúak létszámát.

A kassai magyarok 30-éve a statisztikai tükrében

A Kassán élő magyarok lélekszáma a rendszerváltás után a hivatalos adatok alapján folyamatosan csökken. Figyelemre méltó volt a 2011-es népszámlálás eredményeiben az, hogy a kassaiak 18%-a nem tüntette fel a nemzetiségét, ezzel komoly zavart okozva az adatok interpretálásában. Az utolsó népszámlálás utáni években 2012-2018 között azonban a statisztikai adatok a magyarok lassú gyarapodását mutatják, annak ellenére, hogy nagyvárosi szórványlétben egyre nehezebb a nemzeti közösségek önszervezésének megvalósítása.

Kassa	Nemzetiség	1991		2001
	Szlovák	212.659	90,43%	210.340	86,90%
	Magyar	10.760	4,58%	8.940	3,69%
	Többi	11.741	4,99%	22.761	9,40%
	Összesen	235.160		242.041

Kassa	Nemzetiség	2011
	Szlovák	177.581	73,86%
	Magyar	6.382	2,65%
	Többi	56.470	23,49%
	Összesen	240.433

Kassa	2012	2013	2014	2015
Összesen	240.164	239.797	239.464	239.200
Magyar	6.323	6.460	6.523	6.627

Kassa	2016	2017	2018
Összesen	239.141	239.095	238.757
Magyar	6.709	6.740	6.749

Végszó

Mivel Kassán nagy számban sokan büszkén kétnyelvűnek tartják magukat, az elkövetkező népszámlálás lehetőséget ad számukra, hogy a magyart és a szlovákot is nemzetiségként tüntessék fel. Természetesen a sorrendet is fontos, ezt mindenki maga dönti el, nyilván azok, akik a magyar származásukat fontosnak tartják és a közösséget gazdagítani akarják, az első helyen jelölik majd a magyar nemzetiséget. A Kassai Magyarok Fórumának célja a közeljövőben, hogy a népszámlálásról minden kassai magyart megfelelő információval lásson el. Olyan kassaiakat is szeretnénk megszólítani és ráébreszteni őket felelőségükre, akik magyar vonatkozású eseményeken nem vesznek részt rendszeresen, de erősen befolyásolja egész életüket, hogy magyar gyökerekkel rendelkeznek.

Bugár Béla: Nem voltunk az emocionális politizálás hívei

Az alábbiakban Bugár Bélával az MKDM egykori elnökével készített interjúnkat közöljük, amelyből kiderül keresztény-konzervatív politikusnak tartja-e még magát, hogyan lett belőle az MKP első elnöke, sikeres projekt volt-e az MKP. Az interjút Köteles Szabolcs készítette.

„Bugár Béla: Nem voltunk az emocionális politizálás hívei” bővebben

Petőcz Kálmán: Egypártrendszer született

Az alábbiakban Petőcz Kálmánnal az MPP egykori alelnökével készített interjúnkat közöljük, amelyből kiderül szerinte jó lépés volt-e az 1998-as egyesülés, volt-e gazdasági lobbija az MPP-nek, miért Bugár Béla lett a legnépszerűbb magyar politikus, miért szűnt meg a liberális frakció az MKP-n belül, liberális párt-e a Híd. Az interjút Köteles Szabolcs készítette.

„Petőcz Kálmán: Egypártrendszer született” bővebben

Duray Miklós: Ha elnök akartam volna lenni, nincs pártegyesítés

Az alábbiakban Duray Miklóssal, az Együttélés egykori elnökével készült interjúnkat közöljük, amelyből kiderül, miért nem ő lett az MKP elnöke, miért kötött külön alkut Bugár Bélával, létezne-e ma a három párt, ha 1998-ban nincs egyesülés, van-e hasonlóság a mai helyzet és az MKP megalakulása előtti helyzet közt. Az interjút Köteles Szabolcs készítette.

„Duray Miklós: Ha elnök akartam volna lenni, nincs pártegyesítés” bővebben

ÖSSZEPRÉSELVE – A szlovákiai magyar pártok 1998-as egyesülése

A Magyar Koalíció Pártjának 1998-as megalapítása a szlovákiai magyar politikum egyik legjelentősebb fegyverténye, amit nagyrészt önállóan, önazonosan, saját lehetőségeit és érdekeit helyesen felmérve hozott össze. Elmúlt több mint húsz év, itt az ideje, hogy immár történelmi távlatból is megvizsgáljuk az utat, amely az egyesülésig vezetett.

„ÖSSZEPRÉSELVE – A szlovákiai magyar pártok 1998-as egyesülése” bővebben

Az 1998-as pártegyesülés folyamatának rekonstrukciója

Az alábbi írásban a három magyar párt egyesüléshez vezető útját szeretném részletesen bemutatni. A rekonstrukciót az Új Szó napilap lapszámait – 1998 januárjától június végéig – elemezve készítettem. Kigyűjtöttem a fontosabb cikkeket és kivonatoltam őket. Ez olvasható alább ömlesztve.

„Az 1998-as pártegyesülés folyamatának rekonstrukciója” bővebben

Bársonyos emlékek Kassán

2019 – 1989 = 30 év

Harminc évvel ezelőtt Közép-Európa szocialista rendszerei úgy omlottak össze, akár a dominókockák. A társadalmi átalakulás néhány hét leforgása alatt Csehszlovákiát is letérítette a „Lenini útról“. Az utólag Bársonyos forradalomnak elnevezett megmozdulások 1989. november 17-étől a prágai diáktüntetéstől egészen december 29-ig Václav Havel elnökké választásáig tartottak.

A szocializmus végnapjai

Még ma is hihetetlen tűnik, hogy pillanatok allatt roppantották meg a normalizáció kellemesen meleg bűzében éldegélő néptömegek a kommunista rend gerincét. Voltak persze előjelei a nagy változásoknak, de az, hogy a Husák-rendszerrel egyfajta kiegyezésben élőkből hirtelen olyan nyilvánosság lesz, amely aktívan lép fel saját gazdái ellen, még három évtized elteltével is váratlannak tűnik. Tekintélyek, ideológiák foszlottak szét akkor a szemünk előtt. 1989 végén az Európát kísértetként bejáró kommunizmus nem keltett már igazi félelmet itt Kassán sem. A szocializmus egykori kiszolgálói persze több-kevesebb sikerrel megtalálták az érvényesülés új lehetőségeit a kaotikus átmeneti korszakban. Születtek is azóta a bársonyos forradalom eseményeivel kapcsolatban különféle összeesküvés elméletektől sem mentes történelmi tanulmányok. Könnyen lehet, hogy a jövőben újabb és újabb dokumentumokat bányásznak majd felszínre a történészek, melyek alapján pontosabb körvonalakat kapnak a tömegeket magukkal sodró események. A szabadságvágy felszínre tört, de a vulkán lávája ismét megkövült, s a mélyben talán újra forr a következő kitörés anyaga. „Bársonyos emlékek Kassán” bővebben

Halász György – helytörténész, a Henszlmann Imre Történelmi Társaság alapítója

A KMF életút interjú sorozatának ötödik részében Halász György helytörténészt, a Henszlmann Imre Történelmi Társaság alapítóját faggattuk. A beszélgetésből többek között kiderül, milyen volt a régi Kassa, milyen volt a Korzó, milyen volt a Strand, miért jó temetőkben nézelődni, de megtudhatjuk azt is, ki volt Henszlmann Imre és Gerster Béla.

„Az életem útja” projektet a Kassai Magyarok Fóruma indította. A kezdeményezés célja, hogy olyan nyugdíjas korú Kassához kötődő embereket mutasson be, akiknek az élete érdekes, tanulságos, és okulásul szolgálhat a következő nemzedékek számára is. A beszélgetés a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) támogatásával készült. Szerkesztő-riporter: Köteles Szabolcs.

Tartalom:

00:00 Első emlékek Kassáról, Korzóról, édesapjáról, Halász Józsefről a kassai Cemadok elnökéről.

08:15 A Strandról, az Ötórai teákról.

13:08 Őseiről, 1968-ról, 1989-ről, a temetők privatizálásáról.

19:00 Városi képviselőségről, Rákóczi Ferenc hamvainak eltávolítási kísérletéről, neves személyiségek sírjainak védelméről, temetőkről.

25:50 Henszlmann Imre Történelmi Társaság megalapításáról, fontos helytörténeti kiadványokról, tervekről, véletlen felfedezésekről.

35:04 Miért jó temetőbe járni, az újgazdagok ízléstelenségéről, betegségéről.

40:36 Mai törekvésekről Rákóczi Ferenc hamvainak eltávolítására.

44:31 Kedvenc kassai személyiségeiről.

47:10 Maradt-e valami a régi Kassa polgári miliőjéből? Malomárokról, Kis turbináról, Gőzfürdőről.

A további interjúkért kattintson ide >>>

Beke Sándor – rendező, a kassai Thália Színház alapítója

A KMF életút interjú sorozatának negyedik részében Beke Sándort a kassai Thália Színház alapítóját faggattuk. A beszélgetésből többek között kiderül, hogy a színház alapítás vietnami bokorharcra emlékeztetett, hogy mai napig senki sem akarj a másik színházát igazán szeretni, de szó esik olyan feszült előadásokról, amelyek közben a nézők rendszeresen elájultak, és hogy nincs az a hatalom, ami egy kisebbségi színházat meg merne szüntetni.

„Az életem útja” projektet a Kassai Magyarok Fóruma indította. A kezdeményezés célja, hogy olyan nyugdíjas korú Kassához kötődő embereket mutasson be, akiknek az élete érdekes, tanulságos, és okulásul szolgálhat a következő generációk számára is. A beszélgetés a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) támogatásával készült. Szerkesztő-riporter: Köteles Szabolcs.